Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)
Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)
112 H. TÓTH: NÉGY ÉVTIZED RÉGÉSZETI. . . csupán egy lelet nélküli gödröt tártunk fel. A felszíni leleteket a Duna hordhatta a területre egy közeli telepről, vagy temetőből. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 9. 1958. 13. ArchÉrt. 85. 1958. 83. Kiss György Szeretnie — Dózsa György út (1963) I.: 191. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 17. 1964. 48. Cumania I. 1972. 242. 108. Szeremle — Görönd (1960) A falutól Ny-ra a Sugovicától (Szeremlei Duna) D-re közvetlenül a töltés melletti kis emelkedésen, földmunka során, Körös-kultúrás, bronzkori (vatyai, pannon mészbetétes), Árpád-kori és középkori cserépanyag került felszínre. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 14. 1961. 18. Cumania I. 1972. 235. Kőhegyi Mihály Szeremle — Görönd (1961) Gödör ásásakor Körös-kultúrás és bronzkori cserépanyag került elő. Régészeti Füzetek Ser. I. 15. 1962. 18. Cumania I. 1972. 237. Kőhegyi Mihály 109. Szeremle — Öreg temető (1985) A falutól Ny-ra feltártunk egy bronzkori (Szeremle-kultúra) gödröt, melyben sok durva, kihajló peremű, seprűdíszű fazék töredéke mellett több kis, mészbetétes bögre töredéke is előkerült. A terület egészen XVI— XVII. századi temető van, mely tönkre tette a középkori sírokat. KJMA 90. 680. Kőhegyi Mihály Szeremle — Templomhegy (1960) 1.: 424. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 14. 1961. 86—87. 110. Alpár (Tiszaalpár) (1949) A község belterületén a rk. egyházközség tulajdonában levő beépítetlen füves rész a környezetből kiemelkedő természetes lösz plató, amelyet a Tisza árterülete határol. Ezen a részen van az ún. „Nagyvár", amely sánccal körülvett földvár, K-i felét a Tisza már elmosta. A löszplató területén őskori településnyomok észlelhetők. Rómer Flóris 1876, Farkas Sándor 1889, Majláth Béla 1898-ban végzett kutatásokat a területen. Eredetileg tojásdad alakú volt, az 1949-ben végzett ásatáskor a földvár K-i szélén a Tisza által mosott part mellett egy 5x5 m-es szelvény került feltárásra, a jelenlegi felszín alatt 80 cm-es mélységig homogén humuszréteg volt, amelyből a bronzkor II. feléből származó cseréptöredékek kerültek elő. Ez alatt kb 60-70 cm vastag kultúrréteg volt található, amely lesározott házpadlózatnak többszörös megújításából származott. A leletek e rétegen ugyancsak a bronzkor II. feléből valók voltak. Házalapot felfedezni nem tudtam, a ház széle amelynek padozata a felásott területre esett, valószínűleg kiesett.
