Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 12. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1990)

Régészet - H. Tóth Elvíra: Négy évtized régészeti kutatásai Bács–Kiskun megyében (1949–1989)

REGESZET 109 egy kettős szalagfülű rézkori edény darabjai kerültek elő. A kisebb hitelesítő ásatással feltárt 20 cm vastag őskori kultúrrétegből edény, őrlőkő és paticsmaradványok, obszidián nyílhegy töredékek, valamint állatcsontok kerültek elő. Régészeti Füzetek Ser. I. 15. 1962. 16. Cumania I. 1972. 236. H. Tóth Elvira 99. Szabadszállás — Tőzegtelep (1964) A Dunavölgyi Főcsatorna mentén Szabadszállás határában végzett gépi lápföld kitermelés közben nagy mennyiségű állat, elsősorban őstulok csont került elő. Egyidejűleg felszínre került néhány szórványos újabbkőkori kő- és csonteszköz, cseréptöredékek. A leletmentés során összegyűjtöttük a már részben kitermelt csontokat, köztük egy teljes őstulok koponya tartozékait is. A feltárt rétegsorból pollenanalízisre mintát vettünk, amelyeket Mihalitz Istvanné vizsgált meg. Meghatározása szerint a csontok legnagyobb része a pleisztocént közvetlenül követő időből származik. Megkíséreltük továbbá az egykorú település feltárását, eközben csupán bronz- és népvándorlás kori leletanyag került elő. Régészeti Füzetek Ser. I. No. 18. 1965. 19. ArchÉrt. 91. 1965. 232. Cumania I. 1972. 238. Bökönyi Sándor—Horváth Attila—H. Tóth Elvira 100. Szakmar — Kisülés (1975) Az 1974—75. évi terepbejárások eredményeként Horváth Attilával feltárást végeztünk a Körös-kultúra telepén. A felszíni jelenségek szerint mintegy 7 kh kiterjedésű lelőhelyet a Kalocsáról Szakmarra vezető műút, az Árpás-árok és a kisülési település széle határolják. Célunk a Körös-kultúra statigráfiájára vonatkozó ismeretek szerzése, települési struktúrájának és telepjelenségeinek megfigyelése volt. Három, egymástól távol eső részen kutattunk annak érdekében, hogy a további ásatások céljára a legmegfelelőbb területet választhassuk ki. A szokásos és azoktól eltérő gödrökön kívül a telepen épületmaradványokat is feltártunk. Megtaláltuk a Körös-kultúra első edénymellékletes sírját és sikerült lakószintek rétegződését is megfigyelni. A lelőhely későbbi anyagából késő bronzkor-kora vaskori gödrök, LT-kori sír és gödör érdemelnek említést. A régészeti leletek mellett gazdag zoológiai és botanikai anyagot nyertünk. Az ásatáson részt vettek: Bökönyi Sándor és Vörös István. (Rí) Régészeti Füzetek Ser. I. No. 29. 1976. 16. ArchÉrt. 103. 1976. 290. B. Kutzián Ida Szakmar — Kisülés (1976) Folytattuk az 1975-ben elkezdett Körös-kultúrába sorolható telep feltárását. Idén megkíséreltük olyan teleprészek megkeresését, amelyek az eddig feltártakénál kevésbé bolygatottak. Mintegy 250 m

2 feltárása során a Körös-kultúra telepének bolygatatlanabb — bár nagyrészt nem zavartalan — részét ismerhettük meg. — A sírok száma 4-gyel gyarapodott, az eddig feltárt sírok száma: 8. A társtudományok közül a geológia, geokémia, talajtan, ásványkőzettan, palinológia képviselői szálltak ki az ásatásra.