Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet

134 PALOCZI: A BALOTA PUSZTAI SIRLELET . . . melynek kőmaradványait e' század elején hordták el a' szomszéd tanyai lakosok".

144 A kövek bizonyára itt is a templom romjaiból származnak, de a Révészfélejegyzetek nem tájékoztatnak arról, hogy ezen a helyen is késő középkori leletek kerültek elő, vagy esetleg csak az Árpád-kor folyamán fennálló falura és annak templomára gondolhatunk. A felsorolt régészeti és történeti érvek alapján a Balota pusztai sírleletet a Magyarországon letelepült kunok törzsi-nemzetségi arisztokráciájának régészeti hagyatékához sorolhatjuk. A bizánci pénz és a többi sírmelléklet egyaránt a XIII. század közepére keltezi a leletet, amely ezek szerint az 1246 körül beköltöző kunok első nemzedékének lehet az emléke. A lelet balkáni—bizánci, sőt magyarországi vagy keleti szláv kapcsolatai révén felvetődhet, hogy az elhunyt a kun társadalomba bekerült idegen volt, de nézetünk szerint a karikákból alkotott fejdísz önmagában is jelzi a kun etnikumot — a fejviselet a középkori nomádoknál az etnikaitörzsi hovatartozás jelzésére szolgált.

145 Milyen történelmi magyarázatot adhatunk a leletben kétségtelenül erőteljesen jelentkező balkáni—bizánci kapcsolatokra? A XII. század végétől, a második bolgár állam megalakulásától (1187) kezdve a kunok balkáni orientációja erősödött. Még bizánci uralom alatt tűnnek fel kunok is a Balkán-hegységtől északra katonai hűbérbirtokkal rendelkező nagybirtokosok között. Pétert és Aszent, a Bulgária függetlenségét kivívó testvérpárt is részben kun származásúnak tartják — az Aszen név is valószínűleg kun eredetű —, uralmuk bolgár, vlach és kun elemekre támaszkodott. Az Aszenidák és a steppei kun arisztokrácia között házassági kapcsolatok is létesültek: Kalojan cár felesége kun nő volt. A Bulgáriában letelepült kun lakosság emlékét helynevek is megőrizték (Komán, Kumanica, Kumanovo stb.).

146 Szintén kun származású volt Terter György, a Terteridák dinasztiájának alapítója; maga a Terter név és a dinasztia egyik tagja, Eltimir neve is kun eredetű.

147 A konstantinápolyi latin császárság megalakulása (1204) után Kalojan bolgár cár kun segítséggel győzte le a nyugati kereszteseket az adrianopoliszi (drinápolyi) csatában, magát I. Balduin latin császárt is foglyul ejtették és Tirnovoba hurcolták, ott is halt meg.

148 144. Uo. 44. A város határában előkerült régiségekről bizonyára Révész György adott tájékoztatást Orsay Vilmosnak és Vári Szabó István főjegyzőnek, akik 1864-ben a kiskunhalasi adatokat szolgáltatták Pesty Frigyesnek. 145. KŐHALMI K. 1972. 177. A történeti steppei népek fejfedőiről áttekintést nyújt FEHÉR G. 1956. — Lehetséges, hogy a serlegnek meghatározott tárgynak hasonló szerep jutott a temetkezési rítusban, mint a kun halotti szobrokon ábrázolt edényeknek, t.i. HAMPEL József értesülése szerint a halott a kezében tartotta (HAMPEL J. 1893. 368.). Ez esetben szintén etnikumjelző szokásról van szó. 146. IVANOV, J. 1982. 256—257.; ZLATARSKI, V. 1940.; NÉMETH J. 1931. 403.; NIEDERHAUSER E. 1959. 47-48.; RÁSONYI, L. 1970. 15. 147. Uo. 22.; NIEDERHAUSER E. 1959. 64.; IVANOV, J. 1982. 256. 148. Uo. 255.; RASOVSKIJ, D. A. 1939. 203—212.; NIEDERHAUSER E. 1959. 51.; RÁSONYI, L. 1970. 15.