Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténetének I. kötete (Harmadik rész: 1775–1780)
314 KAPOCS-KŐHEGYI: A BAJAI FERENCES ZÁRDA . . . lyozta volna meg a lezajlott soproni diéta közhírré tételét. 28 Ellenségünk tehát nem akarja, hogy a fentebb elmondottak eredményre vezessenek; mert amikor velem egyetértésben — erőfeszítéseim szerint — az otomán Portánál az ügynek szabad folyást kellett volna engedni, tudtomon kívül, titokban követséget küldve Törökországba, minden erőfeszítése arra irányult, hogy a hatalmas török népet pénzzel és a legnagyobb ajándékokkal (bennünket útvesztőbe sodorni kívánva) a mi megtartásunktól és támogatásunktól eltántorítsa, hogy ti. ezáltal magának békét biztosítva nemzetünket szabadságától megfossza. Ezek ismeretében honszeretetemnél és tisztemnél fogva tapasztalnom kellett, hogy — látva minden vigasztalástól megfosztva eget-földet betöltő keserűségét — nemzetem a legmélyebb kétségbeesésbe merül. 29 Méltányos volt ezért a törökök segítségével fegyvert ragadni, kétely nélkül remélve, hogy ezáltal bármely út közelebbi sikert és jobb sorsot eredményez, példát véve más népek gyakorlatából, akik hasonló esetekben kívülállókhoz menekülve sikeresen érték el céljukat stb. Mivel pedig a hatalmas budai Vezír már megindult segélycsapatai órákon belül hozzám csatlakoznak, az előzőleg kiadott segélykérő leveleimben világosan előtártam, hogy a megfontoltan hozzám csatlakozók minden kártól és akadálytól mentesek lesznek. 30 Ezzel szemben a nyíltan ellenséges szándékúaknak tudomásul kell venniök, hogy mind személyükben, mind javaikban felelni fognak. A hatalmas budai Vezír különleges parancsára, valamint keresztényi kötelességből ezennel tudomására hozom és Uraságotokat komolyan figyelmeztetem (a semlegesség ideje elmúlt), hogy az összes banderiális karok és rendek hazájukért és a szabadságért bandériumaikkal, fő- és vagyonvesztés terhe alatt, bárhol legyünk is a vármegyékben, táboromba gyűljenek. A szerencsétlen népet pedig minden vármegyében a megerősített városokba vagy kastélyokba gyűjtsék össze azért, hogy én — időben megkeresve — a török nép őrcsapatai által ily módon is megfelelőképpen gondoskodhassam biztonságukról. Egyébként azokkal szemben, akik a fölkelésben nem vesznek részt, mint ellenséggel járok el, és gondoskodom arról, hogy mások okulására javaikat fölégessék, sőt őket utódaikkal együtt az 28. Az 168l-es soproni országgyűlésen a király megerősíti a vallás szabad gyakorlását biztosító 1608. évi törvényt, melynek alapján az elűzött prédikátorok és tanítók hazajöhettek. Az elvett protestáns templomok helyébe újak építésére jelölt ki helyet. KOLOSVÁRI S— ÓVÁRI K. 1900. 285 —287. — ZSILINSZKY M. 1883. — NÉMETH S. 1914. — NÉMETH S. 1943. 29. Ibrahim budai pasa 1682 szeptemberében szultáni atnaméval Magyarország királyává tette Thököly Imrét, és átadta a IV. Mehemedtől küldött uralkodói jelvényeket. Thököly ezt nem fogadta el, csak FelsőM agyarország fejedelmének címezi magát. Máig legjobb életrajza ANGYAL D. 1883. ANGYAL D. 1907. — A katolikus közhangulatra tanulságos FRIEDRICH E. 1934. — A török kapcsolat hullámzására THALY K. 1872. — KANYARÓ F. 1907. — ANGYAL D. 1908. 30. Thököly 1682 áprilisában látogatta meg Budán Ibrahim pasát, akit a szultán a hadjárat vezérévé nevezett ki. Szeptember 10-én, kéthetes ostrom után, Fülek vára megadta magát Thökölynek. Az ostromot kezdeményező Ibrahim pasa az elfoglalt várban adta át szeptember 16-án Thökölynek a szultáni atnamét, amellyel Magyarország uralkodójává nevezi ki. — Fülek ostromáról RÉVÉSZ K. 1904. — A vár feltárásáról KALMÁR J. 1959.
