Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben

188 FENYVESI: KECSKEMET KATOLIKUS EGYHAZÁNAK .. . 1644-ben Kecskemétre küldték gyóntatónak. Kolozsvári Bertalan életútja még változatosabban alakult, két alkalommal is megjárta mindkét hódoltsági mezővárost. Ő a következő városok ferences rendházait vezette: 1640, 1656, 1660, 1662: Szécsény; 1651, 1659, 1671: Szeged; rendtartományi kormánysegéd: 1653—1656, 1665—1668; Kecskemét: 1657, 1665; Gyöngyös: 1672. Miskey Pál 1659-ben még Kecskemét ferences praesidense volt, de két esztendő múlva már szegedi gvárdián. Endrész Ferenc háromszor is elkerült Kecskemétre (1661, 1671, 1676), innen Szegedre (1672), illetőleg egy ízben az ugyancsak török kézre jutó, korábban Erdélyhez tartozó Karánsebesre is (1681). Jászberényi Gáspár megint csak a legtöbbet utazgató ferencesek közé tartozott. Három hódoltsági mezőváros ferences rendházait vezette, úgymint Szegeden (1647), Kecskeméten (1667, 1675) és Gyöngyösön (1663, 1673), őr volt ugyanitt 1665-ben. A királyi területen is három városban volt gvárdián, mégpedig Szécsényben (1657), Füleken (1651) és Kassán (1651, 1672, 1677). Galgócon csupán helyettes rendfőnökként tevékenykedett 1659-ben. Viszont 1653-tól 1656-ig a rendtartomány kormánysegédi posztját töltötte be, miközben 1655-ben ő volt az őr (custos) is. Hozzá hasonlóan, Fülöp Andrásnak is zaklatott életsors jutott osztályrészül. Gvárdiánná nevezték ki Szendrőre (1669), Fülekre (1671), Homonnára (1673), Gyöngyösre (1678), Szegedre (1679, 1684). A nagy tudású ferences hitszónok 1663-ban Kassán, fél évtized múlva pedig Gyöngyösön adott elő bölcseletet. Közben igehirdetőként szolgált előbb Szegeden (1665), utóbb Kecskeméten (1667) is. Végül a magyar rendtartomány főnökévé választották (1674—1677). Egyegi Ferdinánd négy város ferences rendfőnökségét viselte: Szendrő: 1668; Kecskemét: 1677; Szeged: 1679; Karánsebes: 1681. Ugyanakkor kétszer is megválasztották a kormánysegédi posztra (1674—1677, 1684—1687). Gyöngyösi Kulcsár Gergely négy városban fordult elő rendfőnökként: Szeged (1668, 1673), Kecskemét (1678), Sümeg (1674), Gyöngyös (1656,1660, 1668, 1671, 1676). Egy ízben kormánysegéddé is megválasztották (1677—1680), mely országos tisztségét tehát kecskeméti szolgálata alatt is viselte. A ferences atyák mindannyian származáshelyükről kapták új vezetéknevüket, így volt ez a kecskeméti szülőhelyű Kecskeméti Gellért esetében is, aki az 1660-as évek legvégén kezdte meg szolgálatát, vagyis a már ferences vezetés alatt álló egyházközségben látta meg a napvilágot, valamikor az 1640-es évek végén. Minden bizonnyal az egyik ájtatos lelkületű kecskeméti cívispolgár família ivadékaként, a helybeli ferencesek és a Deák Céh hatására szánta el magát a szerzet felvételére. 1668-ban már a nagyszöllősi ferences monostorban szolgált. Négy esztendő múlva a híres felvidéki végvár, Fülek rendházába került gvárdiánnak. Ugyanezt a tisztséget töltötte be előbb Gyöngyösön (1675), utóbb Szegeden (1677) és Kassán (1678) is. Pályája csúcspontján, 1680—1683 közt a rendtartomány kormánysegédi posztjára állították. E minőségében került vissza szülőföldjére, ugyanis a provinciális 1681-ben egyúttal a kecskeméti ferences rezidencia elöljárójává nevezte ki.