Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások
420 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK Vármegyében, Jónás Istók az 1705-dik esztendőben, Molnár Gergely az 1705-dik esztendőben, Borz, alias Fekete Miklós az 1705-dik esztendőben Bátára, Nemes Tolna Vármegyében, Paksi György az 1712-dik esztendőben szöktenek el." IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan 1970 A fok és jelentősége régi vízgazdálkodásunkban. In.: Névtudományi előadások. II. Névtudományi konferencia, 1969 Szerk.: KÁZMÉR Miklós és VÉGH József 224—228. Budapest 1965 A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században, Dunántúli dolgozatok. 3. Pécs 1975 Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig (Tanulmányok Tolna megye történetéből VII.) Szekszárd BALASSA Iván 1960 A magyar kukorica. Budapest BÁRTH János 1974 Migráció és kontinuitás egy Duna melléki táj népesedéstörténetében. Cumania II: 285—329. Kecskemét 1975 A szállás fogalma és típusai Kalocsa környékén. Ethn. LXXXIV: 235 —275. 1980 Sorsokat láttató vallomások. Dunatáj. III. 2:45—52. 1984 Földművelés és állattartás a Bácska északi határvidékén a XVIII. században. Cumania 8: 275—322. Kecskemét BELLOSICS Bálint 1911 Hol feküdt Pandúr község? BBMTTÉ. 27: 26—32. BOROVSZKY Samu (szerk.) 1910 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Budapest GALGÓCZY Károly 1876—77 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiája I— III. Budapest GYŐRFFY György 1966 Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest HEGYI Klára 1976 Egy világbirodalom végvidékén. Budapest HOFER Tamás 1960 A magyar kertes települések elterjedésének és típusainak kérdéséhez. Műveltség és Hagyomány I— IL: 331—350. IVÁNYI István 1891. Pandúr és Szeremlye a múlt században. BBMTTÉ. 7: 65—69.
