Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások
408 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK vegyék el. Idéztük azt a vallomást is, amelyből kiderül, hogy a szeremleiek a halottaikat is csónakkal szállították a temetőbe. (38. 15.) Előfordult, hogy az öregebb csónakot lóvontatású sárhajóként 85 használták. A csónak szerepét illetően Szeremle nem állt egyedül a környéken. A szomszédos, Duna menti falvak életéhez ugyanúgy hozzátartozott a karcsú vízi jármű. Alábbiakban többször idézünk egy 1725. évi per vallomásaiból. E perben sokszor szó esik csónakról, csónakkészítésről. A történet lényege röviden: 1725. márciusának elején a „Jány püspök"-nek titulált bátaszéki apát magyar és német fegyveres alattvalói nappal, amikor a szeremlei munkabíró férfiak jórészt a falun kívül tartózkodtak, behatoltak Szeremlére. Összeírták a házaknál talált új csónakokat. A bátaszéki határhoz közel eső egyik szeremlei erdőben a Gémes-görönd környékén elfogták Porkoláb István szeremlei lakost, mivel éppen csónakokat faragott a bátaszékiek által vitatott területen. Magukkal vitték és öt napig fogva tartották. Elvitték a már elkészült hat csónakját is. A Szeremlére bevonult apátsági fegyveresek között felismerték Jány püspök „inasát" és „Tó mesterét" is. Szinte valamennyi tanú megjegyezte, hogy a nemvárt látogatók közül néhányan „német ruhába" öltöztek. Bizonyára ők voltak a „bátaszéki svábok", miként egyik tanú nevezte őket. A többiek a bátai magyarok közül kerültek ki. Név szerint emlegették Angyal Gyurkát, Jáger Istvánt, Róth Pált, Rácz Istvánt, Rácz Józsefet, Tóth Józsefet, Posztorok Jancsit, Kiss Istókot, Rácz Pétert és Szabó Pétert. A történet „főhősének", mindenképpen a szeremlei származású Angyal Gyurka tekinthető, akit három évvel korábban Szeremlén oktalan erőszakos cselekedete miatt megfenyítettek. Utána Bátára költözött. 1725 tavaszán az apátság fegyvereseivel részt vett a szeremleiek riogatásában. Adorján János 55 éves szeremlei lakos 1725 májusában tett vallomásából idézzük Angyal Gyurka viselt dolgainak históriáját: „Szeremlyén született és nem régenten Bátára Transférait Angyal Gyurka névő Ember Szeremlyén laktában egyszer megh részegedvén, maga Pallosával egy szegény Szeremlyei Embernek Csónakját öszve vagdalta, és azon okbul Kalodában tették, és az Pallosát elvették és a' Bíró Kamarájában tették, a' melly Pallost Tavali Biró Kamarájábul Angyal Gyurka több társaival együtt ki vette erővel." (9. 2.) A kalodába zárás körülményeit részletesebben adta elő Szabó Mihály 55 éves szeremlei bíró: „Angyal György még Szeremlyén lakott, egy Embernek Csónakját a' Pallossal Tulajdon maga akarattyából öszve vagdalta és azért Kallodában tévén, Kalloda váltcsága nem lévén, a' Pallosát Kalloda váltcsága helett megh tartottuk, és hogy Bátára által ment lakni, mostanában az fegyveres Emberekkel eljővén, az tavali Biró Kamarájábul azon pallost erőszakkal ki vették." (9. 2.) Egy harmadik tanú úgy fogalmazott, hogy a pallos „zálogban" volt. (9. 3.) A „kalodaváltság" fogalmának értelmezéséhez idézzük a Báta-párti vallatás egyik tanújának, a 31 éves bátai Szabó 85. SÓLYMOS Ede 1965. 66.
