Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Művészettörténet - Sümegi György: Muraközy János (1828–1892)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 573 aki abba a fönt említett ládába tette és miután őt katonának hívták, az iskolába pedig többször és többféle katonaság volt szállásolva, az egész láda mindenestül elveszett. Garzó József pedig azóta meghalt."

51 Lyka az idézett levélrészlethez még szomorúan és lemondóan hozzáfűzi: „Mintha a sors minden módon meg akarta volna akadályozni, hogy emléke ébren maradjon". Valóban így van, hiszen Domby Lajos emlékidézése után újabb 20 év telik el, míg a Hírős Hét képzőművészeti kiállításán (1934. július 21—29.) ismételten szerepelhet hat Muraközy festmény: két tájkép, három tanulmányfej és a kecskeméti múzeumba ajándékként került KÉKRUHÁS NŐ (KOVÁCS MÁRIA). Ugyanakkor bemutatták a Jókai festette, Muraközyt ábrázoló miniatűr arcképet is. A tárlatismertetők említik ugyan a Muraközy képek szereplését, de a hat kiállított műnél fontosabbnak tartják a Jókai kezétől származó képecskét. Valószínűleg a Hírős Hét kiállítása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Vámos Kálmán megírta és két évvel később publikálta Muraközy regényes, fordulatokban gazdag életrajzát, Egy regényhős élete címen. Újkori festészetünk nagy krónikása, Lyka Károly a „szabadságharc százados évfordulójára", 1948-ban publikálta Muraközyre vonatkozó, csokorbaszedett adatait (Magyar Művészet, 1948. 6.). Lyka alapvetően fontos írásában sajnos továbbad egy korábbi tévedést, mégpedig azt, hogy Jókai és Muraközy „barátságot tartottak Katona Józseffel" Kecskeméten, az 1840-es évek első felében. Ez azonban teljességgel lehetetlen, mivel Katona 1830-ban meghalt, s az akkor 6 éves Muraközy nem is nagyon emlékezhetett rá később. Muraközy János emlékét azonban főleg a képeit és használati tárgyait őrző család, a leszármazottai élesztgették, közülük is elsősorban dr. Muraközy Tamás, a Mezőgazdasági Könyvkiadó volt szerkesztője. Dr. Muraközy Tamás maga is többször hozzálátott nagyapja életrajzának megírásához, és művei lehetőleg teljes jegyzékének összeállításához. A ő támogató segítségével készült el 1966-ban Jólesz Márta Muraközy Jánosról írt, kéziratban maradt tanulmánya is. Jólesz Márta kéziratát fölhasználva Hegedűs Géza ízig-vérig romantikus történetet kerekített Muraközy életéből. (Kulcsra zárt szobában. Bp. Corvina Kiadó, 1969). Az író nyomatékkal fölhívja a figyelmünket arra, hogy műve: „... nem regényes életrajz, még kevésbé életrajzi regény, hanem valódi regény, a szó esztétika szentelte értelmében". Ugyancsak Muraközy Tamás kitartó, a festő életművét minden áron számbavenni és megismertetni akaró munkájának köszönhető Muraközy 197l-es kecskeméti és budapesti emlékkiállítása. A kiállításhoz katalógus is készült és megjelent néhány folyóirat- és hírlapi cikk az elfeledett festőről (Telepy Katalin, Rózsa 51. LYKA 43. jegyzetben i. m.