Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben

TÖRTÉNELEM 185 Mindamellett a ferencesek buzgóságának, a katolicizmus megerősödésének és a pápista egyházközség öntevékeny elniakarásának a legékesebb bizonyítéka a kegyes egyházi társulat, a Deák Céh megalapítása 1651. február 2-án. E katolikus vallásegylet alapszabályzatát egy évtized múlva, 1661. március 15-én Wesselényi Ferenc nádor is megerősítette.

90 E téren a kecskeméti ferencesek és a katolikus eklézsia úttörő munkát végzett, hiszen vallási társaságuk létrehozása két évvel megelőzte a hasonló céllal megszervezett szegedi egyletet, a Kordás Társulatot, melynek megalapításában minden bizonnyal ösztönző hatást jelentett a Deák Céh sikeres működése is.

91 A Kecskeméten lábukat „örökösen" megvető ferencesek, valamint a buzgón vallásos, jómódú katolikus családok esküdt- és bíróviselt tagjai által létrehozott Deák Céh a nagy alföldi cívisváros XVII. századi kultúrhistóriájának kiemelkedően fontos csúcsteljesítményét jelenti. Kétségtelen, hogy a szerzetesrend betelepítésén kívül ez a csaknem valamennyi katolikus famíliára kiterjedő vallási egylet játszotta a legfontosabb szerepet a római rítusú egyház kecskeméti tömegbázisának megőrzésében. Ámbátor a kegyes társaság alapvető célja itt is az elmélyültebb lelkigyakorlatok megszervezése, a katolikus egyházi ünnepek és a temetési szertartások fényének emelése, ünnepélyességének, áhitatosságának fokozottabb biztosítása volt, mindamellett rendelkezett egy ezeknél meghatározóbb jelentőségű szerepkörrel is. Ez pedig nem volt más, mint a sokféle vallásos rendezvényen történő együttes részvételen keresztül a katolikus mikrotársadalom közösségi összetartó erejének a növelése. Ebben bizonyos negatívum is rejlett, hiszen kifejezte az elkülönülést, sőt a szembenállást a többi — elsősorban a helyi kálvinista — egyházzal kapcsolatban, mindazonáltal közösségteremtő funkciójánál fogva, igen fontos „népművelői" feladatkört is ellátott, melyek az alapszabályzatból is világosan kiolvashatóak. Érdemes tehát ezt figyelmesebben tanulmányozni, hiszen ez volt Kecskemét legelső olyan — vallásos jellegű — kulturális szervezete, melynek hatósugara több száz főre terjedt ki, vagyis tényleges tömegbázissal rendelkezett a mezővárosban. Rögtön az egylet nevének vizsgálatakor szembetűnik a világi hatás, egyfelelő a „deákos" (latinos) műveltségű írástudók, világot járt kalmárok részéről, másfelől a fél tucat kézműipari céhbe tömörült iparosok oldaláról. Jellemző a zömmel paraszti — kézműipari tevékenységeket folytató kecskeméti katolikusok gondolkodásmódjára, hogy a vallási egyletet is afféle céhnek fogták fel, mely persze nem termelőmunkával foglalkozott, ezért is kapta tőlük a kulturális szférára utaló, „Deák" jelzőt. S mivel a magyar katolicizmus gondolatvilágában „Boldogságos Szűz Mária" egyet jelentett Magyarország védasszonyával, nem meglepő, hogy az 90. HORNYIK J. 1861. II. 236—244.; FÖLDVÁRY L. 1898. I. 516.; SZARKA Gy. 1947. 90. p. 33. jegyz. 91. KARÁCSONYI J. 1923. I. 525—526., 1924. II. 166.; SZAKÁLY F. 1983. I. 735.