Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

468 FEKETE: A FELEGYHAZI NEP HAGYOMÁNYAIBÓL nép választotta a maga búcsúvezetőjét a plébános utólagos jóváhagyásával. Pál­monostorán is a nép bizalmából lehetett valaki búcsúvezető. A jó búcsúvezető személyének emléke sokáig él a köztudatban. A hívő embe­rek szívesen emlékeznek Tiszakécskén Zoboki (Csirke) Balázs kecskéi és Papp József, Kerekes Joha (Joachim) bőgi búcsúvezetőkre. Pálmonostorán Énekes Mi­hály ~ Szent Miska, vagyis Seres Mihály nevét emlegetik mint egykori kiváló előénekest. Jakabszálláson P.[esti] Kocsis Mihály~ Pesti Misa volt előenekes neve vált fogalommá, énekes nemzedékek példájává. ej A búcsúsok énekei A búcsúvezetőt született énekkészsége mellett elsősorban az öröklött és a környeze­tétől tanult dallam- és szövegkincs biztos tudása teszi előénekessé. A Szentkút szakrális vonzási táján működő előénekesek szinte mindegyike énekvezetési biz­tonsága érdekében a nyomtatott ima- és énekkönyvet, kéziratos füzeteket, a nép­szerű vagy felkapott énekek feljegyzett szövegét is mindig magánál tartotta és alkalmilag felhasználta. Ezt az eszközellátottságot megkívánta a hosszú ideig tartó zarándokút ima- és énekigénye, az előénekelésen és a nyomatékoló ismétlésen alapuló közösségi éneklési mód, amely a búcsúsok tömegét felmentette a szövegol­vasás terhétől. Nagy jelentősége volt ennek még századunk első harmadában is, amikor a nép iskoláztatásának elmaradottsága miatt az imaszöveg előmondása, az ének előéneklése nagyon is szükséges volt. Ez az előadásmód a hosszú ideig tartó és fárasztó énekléskor szakaszosságával, az ismétlések szüneteivel elegendő időt adott az énekeseknek a pihenésre és erőgyűjtésre. Természetesen volt alkalom a nép folyamatos együtténeklésére is miséken, körmeneteken stb. Ilyenkor az ének­vezető a népszerű és általánosan ismert énekek kiválasztásával érte el a cselek­ményhez illő legjobb körülményeket és hatásokat. A jó búcsúvezető énekkészlete állandóan gyarapodott a búcsúkon hallott és megkedvelt új énekekkel, énekváltozatokkal. Újabban a gépiratos szövegmásola­tok terjednek a búcsúsok között ajándékozás vagy szövegcsere útján. A búcsúsok korábbi énekkészletének változását nagyon jól lehet érzékelni az előénekesek megkopott kéziratos énekfüzetének változó bejegyzéseiből. A használatos énekál­lomány mennyiségi elhatárolódása összefügg a használat módjának változásával is. Nevezetesen az autóbuszos búcsújáráshoz kevesebb ének is elegendő, nem kell már az énekvezetőnek új énekek után futkosnia. Az énektanulás, a közös gyakorlás otthoni szokásos alkalmai mellett a búcsú­járási együttlét is adott alkalmat új dallamok elsajátítására és begyakorlására. A félegyházi búcsúvezető kedvelt nyomtatott ima- és énekkönyve az ORGO­NAHANGOK, a legteljesebb és legnagyobb énekeskönyv 1000 énekkel. Ez a könyv magában foglalja az ÉGI ORGONA VIRÁGOK című kisebb énekkönyv 554 énekét és az alkalmi imádságokat. Mindkét könyvet Molnár József kunszent-

Next

/
Oldalképek
Tartalom