Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Műtárgyvédelem - Áipliné Faragó Mária: Római kori üvegpalack restaurálása
618 AIPLINE: ROMAI KORI ÜVEGPALACK . . . karbonát cseppek, ha a nedvesség elpárolgott erélyes, lokális korróziót okoznak és homályos karcok alakjában mutatkoznak. Sósavas vagy ecetsavas mosás, néha pedig csak a folysavas kezelés tisztítja meg a felületet. A negyedik szakaszban a hidroszkópos kiválások már az üveget is megtámadják. A nehezen oldódó mállástermék különösen a szilícium-dioxidból áll. Az üveg felülete ebben a stádiumban már annyira korrodált, hogy tapintásra érdes, és a mállási terméket fluor savval sem lehet eltávolítani. Ha az üveg vegyi tartóssága csekély, a felületi változások oly mélyre hatolnak az üvegben, hogy szilánkok, pikkelyek szakadoznak le a felületről. Minden olyan körülmény, amely a víz adszorpcióját elősegíti, meggyorsítja és fokozza a mállás folyamatát, így pl. az üvegfelület letakarása papírral, bevonódása porral, a szellőzés hiánya, vagy a nedves üveg száradása. Erősen higroszkópos papír az üvegen hálószerű mállási terméket hagy hátra. „A mállási jelenségeket régi üvegek elmállot felülete, jellemzően mutatja meg. Az ásatások során napvilágra került üvegek felülete irizál és a mállási termékek több rétegből állnak" 6 . Egyes rétegek érdesek. A porozitás és a színhatások szerint az egyes rétegek különböző szerkezetűek. Mikroszkópos megfigyelések alapján a régi üvegek felületén lévő kráterszerű mélyedések körkörös szerkezetre vallanak. Több mállási réteg összetapadva le is vállik. Az üvegen levő porréteg porózus és elősegíti a víz érintkezését az üveggel. A felületen keletkezett alkalikus oldat korrózió képessége erősebb és az érdessé lett üvegfelületen oly erősen tapad, hogy a szokásos mosási eljárásokkal nem távolítható el. „Az üvegfelület dealkalizációja . . . úgy képzelhető el, hogy a víz az üvegfelületen adszorbeálódik és az oxidokat NaOH és Ca(OH) 2 formájában kioldja. Ilymódon alkálikussá vált oldat már az alkáliákra érvényes reakció-mechanizmus szerint működik tovább az üveg felületén. Si-O-Si kötéseket bontja. A víznek és alkalikus oldatoknak az üvegfelületbe való behatolása lényeges roncsolódással jár, mert pl. a lúgok a Si-O-Si-t bontják meg és Si-0 bázis és Si-OH kötések jönnek létre. Az így elroncsolódott gélréteg gyakorlatilag megszűnik és a szerkezetileg bezárt alkáliák eltávoznak és nedvesség hatására kovasav gélréteg keletkezik." 7 Az üveg romlásának egy másik fajtája a kristályosodás, illetve az elüvegtelenedés. „Elüvegtelenedés alatt azt értjük, hogy kvázikristályos rácsos szerkezet lassan rendeződik, míg csak be nem áll a rendezett kristályos állapot, ez az üvegtelenedés mechanizmusa" 8 . 6. Dr. KNAPP O.— Dr. KORÁNYI GY. 1964. 145. o. 7. Dr. KNAPP O.—Dr. KORÁNY GY. 1964. 147. o. 8. SZALAY Z. 1975. 164—165. o.
