Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Művészettörténet - Sümegi György: Muraközy János (1828–1892)

562 SÜMEGI: MURAKOZY JÁNOS (1824—1892) még egy ideig a számára olyannyira megalázó rendőri megfigyelés alatt állt, de a munkát ott folytatta, ahol édesapja halála után elkezdte: a családi gazdaság vezetése, a szőlő és a gyümölcsös várt rá. Néhány, a kecskeméti Ref. Egyházközség Levéltárában, a rendezetlen anyagban talált irat azt bizonyítja, hogy már 1852-ben — azaz három és nem hat év bujdosás után — itthon volt Muraközy. A Ref. Egyháztanács levele szerint: „Muraközy János Árvabizottmányi pénztárnok Úr, folyó évi October 17

kén költ 4

dlk sz. a. végzése által az Egyháztanácsnak, a' Főiskolai Rajz-tanszék ideiglenes betöltésére Tanárnak megválasztván" az Egyháztanács kéri, hogy „Muraközy János Úrnak a' Főiskolában hetenként a' Rajztanban két vagy három órák adhatására, engedélyt adni méltóztassék."

32 Ezen adat valószínűsíti, hogy Muraközy rövid bécsi tanulás után (Rahl magániskolájában) hazatért, de a vizsgálati fogsága letelte után, 1852 őszén már munkát is vállalhatott szülővárosában. Az idézett levél szerint Muraközy a kecskeméti ref. iskolában elnyerte a rajz tanszéki katedrát s heti 2-3 órában tanított, miközben pénztáros volt az Árvapénztárnál, majd a Törlesztési és végül az Első Takarékpénztárnál.

33 Muraközy néhány évig (kb. 7 tanévet) taníthatott rajzot a ref. iskolában, talán nem sokáig, de hogy pontosan meddig, azt nem tudtam ez ideig megállapítani. Valószínűnek látszik, hogy még 1859-ben is tanított a ref. főgimnáziumban. 34 Az a tény azonban, hogy Muraközy rajztanítást vállalt Kecskeméten, teljesen szétzúzza azt a romantikus és meglehetősen hamis feltevést, hogy hazajövetele után csak „kulcsra zárt szobában", a világtól és mindennemű nyilvánosságtól végleg elzárva, titokban festegetett volna.

35 Az bizonyosnak látszik, hogy a volt gerillakapitány-festő elsősorban hivatalnokként, köztisztviselőként vált ismertté és elismertté a városban. De tudhatták és nyilván tudták is az emberek — a barátokon és családtagokon kívül —, hogy Muraközy festészetet tanult s valamennyire ért is hozzá, mert különben nehezen képzelhető el, hogy tanítani hívják és éppen rajzot. Annyi azonban a föntiek ellenére is reálisnak tetszik, hogy hivatali teendői fokozatos megszaporodásával lassan abbahagyja a festést, befejezi a tanítást is, és főként munkája s a család tölti ki az idejét. Ez annyit jelent, hogy a 60-as évek végétől valószínűleg már alig-alig veszi kézbe újra az ecsetet Muraközy. Néhány, életpályá32. A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára, Vegyes iratok, 132. h. sz. Az irat keltezetlen, de nagyon valószínű, hogy 1852-ben íródott mivel többek között egy 1852. dec. 8-án és 1853. január 22-én készült jegyzőkönyvek a tárgyalásokon résztvevő tanárok között emlegetik Muraközyt. 33. KNKN, 1890. 100. 34. A HElv. Vallástételt követők Kecskeméti Főiskolája Igazgató Választottsága jegyzőkönyve. 1859. március 30. — Ref. Egyházközség Levéltára, Kecskemét. Egyébként Muraközy ideiglenes tanári állását az 1860-as tanévtől Grimm Rezső festőművésszel töltötték be. 35. HEGEDŰS Géza: Kulcsra zárt szobában. Bp. Corvina, 1969. HEGEDŰS Géza úgy állítja be Muraközyt, mint aki az emigráció után, Kecskemétre visszatérve elzártan, magára hagyva és hagyatva, a nyilvánosság teljes kizárásával festett. Túlontúl romantikussá, legendássá s persze hamissá is színezi így Muraközy alakját HEGEDŰS Géza.