Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Művészettörténet - Sümegi György: Muraközy János (1828–1892)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 551 magamat közöttük. Micsoda ép testű, egészséges arcú fiúk! Muraközy Jani (ilyen lehetett Herkules suhancz korában) a kivel csak Körösi Sándor tudott megmérkőzni (. . .) Muraközy Jani volt a tornamester, ő trenirozta a többieket, a temetőben volt a tornahelyük, a jó puha porondon ő tanított bennünket karddal és tőrrel vívni, mégpedig plastrom nélkül."

11 Jókai visszaemlékezéséből az is kitűnik, hogy a Jogakadémián nem tanított tárgyakat egymástól igyekeztek elsajátítani a hallgatók. A 40-es évek elején Jókai (1842 őszétől 1844 július végéig tanult Kecskeméten) még elsősorban festőnek készült. Nemcsak Muraközyt tanította rajzolásra és festésre (Muraközy viszonzásul őt testedzésre), hanem fizető magántanítványa is volt.

12 Jókai festői munkái legjavát (főleg a portrékat) Kecskeméten alkotta, de ugyanitt megjelenik már nála az írói munka iránti vonzalom is, aminek felkeltésében a vándor színtársulatok kecskeméti játékainak és főleg volt pápai diáktársának, a Kecskeméten 1843-ban vándorszínészkedő Petőfinek (1823—1849) volt szerepe. Évtizedek múltán, az idő megszépítő messzeségéből Jókai kis túlzással így summáza kecskeméti tartózkodása lényegét: „Jó anyám elküldött az áldott levegőjű Alföldre, Kecskemétre, a jogi tanfolyamra. Áldott legyen érte! Mert itt lett belőlem ember, e derék tősgyökeres magyar városban és különösen itt lett belőlem magyar író! Itt ismertem meg az igazi népéletet a maga kifogyhatatlan változatosságában, a néphumort, a puszták világát, az egész írói működésemnek alaphangulatát itt sajátítottam el. Elmúlt rólam a mellbaj, a világfájdalmas bolondságok, új vért, új szívet kaptam és kedvet a munkához.

13 Vayerné Zibolen Ágnes Jókai képzőművészeti munkásságát földolgozó monografikus tanulmányában így összegzi Jókai kecskeméti festői tevékenységét: „Kecskeméten megfestette tanárainak, osztálytársainak portréit, kedves ismerőseit, sorban. Iskolatársait ő tanította rajzra.

14 Jókai kecskeméti korszakában érte el „festői gyakorlatának legszebb eredményeit"

15 mind színskáláját, művészi eszközhasználatát, mind jellemábrázolását tekintve, szinte kizárólag a portré műfajban.

16 Nem kétséges tehát, hogy Muraközy képzőművészet iránti érdeklődésének megerősödésében a barát, diák- és lakótárs (együtt lakott Jókai Muraközyvel a Gyenes-házban) Jókainak, és a tanítva tanuló iskolatársaknak, a kollégiumi önképzősöknek, a Kalliopé címen Jókai szerkesztette diáklapnak és a színi előadásoknak (Petőfi itt játszotta jutalomjátékul Shakespeare Lear királyában a bolondot) egy11. JÓKAI Lm. 91—92. 12. VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes: Jókai képzőművészeti munkássága. In: Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve. 1962. 64. 13. JÓKAI i. m. 155. 14. VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes i. m. 64. 15. VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes i. m. 65. 16. VAYERNÉ ZIBOLEN Ágnes i. m. katalógusában (80—83.) fölsorolja Jókai teljes képzőművészeti ouvre-jét, mely 100 művet ölel föl. Ennek mintegy az egy ötöde, kb. 20 kép készülhetett Kecskeméten.