Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Embertan - Henkey Gyula: Duna–Tisza közi magyarok etnikai-embertani vizsgálata

506 HENKEY: DUNA—TISZA KÖZI MAGYAROK ETNIKAI... A Duna—Tisza közi férfiak és nők orrjelzője leptorrhin (keskeny). A legnagyobb mértékben keskeny a jászsági és kiskunsági őslakosok orrjelzője, a legkevésbé a dunántúliaké és a tiszántúliaké. Járomcsont alakja (%~ban) Férfiak Nők lekerekített frontálisan lapult előre keskenyedő lekerekített frontálisan lapult előre keskenyedő Duna—Tisza köze Palóc centrum Egyéb palócok Tiszántúliak Dunántúliak 29,2 26,8 32,6 23,5 20,2 60,9 66,8 59,6 68,2 69,1 9,9 6,3 7,8 8,3 10,7 33,4 27,2 34,0 23,4 20,5 60,7 68,1 61,7 73,5 74,0 5,9 4,7 4,3 3,1 5,5 A Duna—Tisza köziek abszolút többségénél a járomcsont frontálisan lapult (előreálló). Ez a forma magyar őslakos népességeknél mind a Duna—Tisza közén, mind országosan nagyobb mértékben észlelhető, mint a telepes népességeknél, így egyik ősi, keleti örökségünknek tekinthető, ami azonban a kiskunsági őslakosokra kisebb mértékben érvényes. Homlokprofil (%-ban) Férfiak Nők előredomborodó meredek hátrahajló előre domborodó meredek hátrahajló Duna—Tisza köze Palóc centrum Egyéb palócok Tiszántúliak Dunántúliak 0,7 0,8 0,8 0,4 0,4 82,7 87,3 82,7 86,4 92,8 16,6 11,9 16,5 13,2 6,8 5,2 7,2 6,2 3,8 2,2 92,0 90,7 91,5 93,1 96,7 2,8 2,0 2,3 3,1 1,1 A Duna—Tisza közi férfiak és nők túlnyomó többségére a meredek homlok a jellemző. A meredek forma a leggyakoribb a dunántúliaknál, a legkevésbé gyakori a kiskunsági őslakos férfiaknál és a Duna—Tisza közi telepes nőknél. A hátrahajló forma előfordulása csak a kiskunsági őslakos férfiaknál haladja meg a 20%-ot.