Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Embertan - Henkey Gyula: Duna–Tisza közi magyarok etnikai-embertani vizsgálata
500 HENKEY: DUNA—TISZA KÖZI MAGYAROK ETNIKAI . . . VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER A Duna—Tisza közén 1956 és 1985 között 14 454 felnőtt magyart vizsgáltam, az adatokat négy csoportra osztva dolgoztam fel, a Duna—Tisza köze nem kun és nem jász eredetű őslakos népességeire (a továbiakban Duna, Tisza menti őslakosokként szerepelnek), jászsági őslakosokra, kiskunsági őslakosokra (az utóbbi kettő a jász és kiskun szállásokból kialakult helységek folyamatos népességeit jelöli) és Duna—Tisza közi telepes magyarokra (pontosabban: nagyrészt telepes, valamint szlovák és dalmát származásúakkal kevert magyarokra, mert a telepesek több helységben helyben vagy a környéken fennmaradt őslakosokkal gyarapodtak). Az általam vizsgált népességek — csoportok szerint — az alábbi helységekből valók. Duna, Tisza menti őslakosok: Drágszél, Homokmégy, Kalocsa, Öregcsertő, Szakmar, Dunapataj, Ordas, Dunaszentbenedek, Úszód, Foktő, Fájsz, Érsekcsanád, Szeremle (őslakosok), Szeremle (szomszéd községekből származó, Duna menti őslakosok), Solt, Szalkszentmárton, Ókécske, Lászlófalva, Vezseny, Kecskemét (őslakosok), Csongrád. Jászsági őslakosok: Jászboldogháza, Jászszentandrás, Jászdózsa, Lajosmizse. (Az első, 1854—1858 közötti, lajosmizsei egyházi anyakönyvezés adatai szerint a Lajosmizsét újratelepítő családok túlnyomó többsége a Jászságból települt, a lajosmizsei redemptusnevek több mint 77%-a a jászberényi redemptusok névsorában szerepel 5 , ezért indokolt volt a lajosmizseiek adatait a jászsági őslakosok között feldolgozni.) Kiskunsági őslakosok: Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós, Kiskunlacháza, Szánk (őslakosok), Orgovány (őslakosok). Duna—Tisza közi telepesek: Kunszállás, Bugac, Csólyospálos, Jászszentlászló, Petőfiszállás, Gátér, Nagybaracska, Dávod, Jánoshalma, Akasztó, Kiskunhalas, Szánk (bevándoroltak), Kecskemét (bevándoroltak), Géderlak, Miske, Bátya, Dusnok, Újkécske, Nagykörű. Martin technikájával 6 az alábbi méreteket vettem fel: testmagasság, ülőmagasság, fejhossz, fejszélesség, homlokszélesség, járomivszélesség, morfológiai arcmagasság, állkapocsszöglet-szélesség, orrmagasság, orrszélesség. A szemszínt a Martin— Schulz szemszíntábla, a hajszínt a Fischer—Saller hajszíntábla alapján rögzítettem. A morfológiai jellegek felvétele Martin 7 és Weninger 8 előírásai szerint történt, de az „egyenes orrhát disztális végén ülő csúccsal" elnevezésű forma 5. FODOR F. 1942. 6. MARTIN, R— SALLER, K. 1957—1966. 7. MARTIN, R —SALLER, K. 1957—1966. 8. WENINGER, J. 1940.