Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból
NÉPRAJZ 479 (Kisebb könyv: Olvasó ének, 106—107. old.) Az olvasó utáni énekben felhívó nyomatékolással új összevetésben egyes motívumok szimbolikus értelmet kapnak: „Elvégeztük az olvasott, / Meg kötöttük a koszorúit, / Három színű virág minda három rózsa, / Ved kedvesen tőlünk szűz Mária." (Kisebb könyv: Olvasó utáni ének, 112—113. old.) Visszatérve korábbi motívumok, az olvasózás eredeti indíttatását új, nagyobb magasságú célokra irányítják. „Mária kertjében kinyílott a rózsa, / Jertek hív társaim kössük koszorúba. / Égi virágokkal föl van ékesítve / Tegyük fel szűz Anyánk fejére / Üdvözlégy Mária rózsák szép rózsája// (Kisebb könyv: Ének a Szent Olvasóhoz, 190. old.) 114 A Nagyobb könyv 463 számozott oldalú, 14 x 21 cm méretű füzet. Kezdő lapján a szokásos intelem olvasható: „Nem Szabad Ezen Könyvet Haszontalan Iratokkal Be Irkálni". A belső A) lapon soreleji kriptogrammában olvashatjuk a kéziratos könyv szerzőjének, Juhász Imrének nevét: J ézus szent nevében U gy fogok munkámhoz, H alálomig mindég A z istent imáldom, S zent nevének sok áldást óhajtok, Z engő énekszóval dicséretet mondok I máid istent értem M ária szűz anyám, R eméllyem meg halgacz kérésembe anyám E siralom völgyben te legyél patronám. A Nagyobb könyv megkezdésének időpontját szintén a belső A) lapon találjuk: „Ha akarod tudni mikor volt az idő, Egy ezer kilencz száz ötödik esztendő, Abban az időben ezen könyv Íratott, Amellyért isten szent neve, Legyen áldott, Ammen." 114. A Kisebb könyv többi részének elemzésével az előbbieket megerősítő megállapításokra lehetne jutni. Hasonló eredményt ígérne a Nagyobb könyv tartalmi vizsgálata is. A tanulmány terjedelmi korlátai miatt azonban a további részletezésektől el kell tekintenünk.
