Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - T. Dobosi Viola–Kőhegyi Mihály–Krolopp Endre–Vörös István–T. Bíró Katalin: Felsőpaleolit telep Madaras-Téglavetőben, ásatások 1966–1974

46 T. DOBOSI: MADARAS RÉGÉSZETI FELDOLGOZÁSA . . . I. TÁBLA: 1. A BÁNYA 1966-BAN gében — a hitelesen feltárt felszínek alapján is minimum négy lakófelszín meglétével kell számolnunk. Általánosítani egyelőre a kis felületekre korlátozódó feltárások alapján még nem lehet, de azt bizonyosan megállapíthatjuk, hogy ezeknek az átmeneti jellegű vadásztanyáknak legalább egy részénél egymástól kisebb-nagyobb távolságra több objektum/sátoralap alkotja a települést. A késői Würm interstadiális környezetben, sztyepp — erdős sztyepp ökológiájú vidéken a vadászat egyik legeredményesebb módja a nagy egyedszámú csordák becserkészésére a hajtóvadászat. Ez értelemszerűen több kisebb közösség (elemi család?) összefogását, együttműködését feltételezi. Ezeket a közösségeket jelképezheti a külön-külön sátoralap/ tűzhely. Ilyen jellegű település Pilismarót — Öregek dűlő: „... a kultúrréteg foltjai többször lényeges távolságra fekszenek egymástól... de gazdagabb, központi rész nem állapítható meg . . ." írja GÁBORI Miklós.

1 Mogyorósbányán eddig három, egymástól 30-40 méter távolságra lévő, egyidejűleg lakott települési foltot tártunk fel, s adatunk van egy negyedikről is (a feltárás eredményei feldolgozás alatt). 1. GÁBORI M. 1964. 54.