Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Fekete János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból

434 FEKETE: A FELEGYHAZI NEP HAGYOMÁNYAIBÓL 4. SZENTKÚT A DÉLI ÁRKÁDOKKAL 1980-BAN. [A 3-IK KÚTFEDÉLZET.] tituláris ünnepére örökös tellyes Bútsú" megszerzését határozta el s erre a templompénztárból 13 „Posta pénzt" utalványozott.

19 Meghatározta azt is, hogy a templombúcsút (dedicatio ecclesiae) mindig a „maga napján", július 2-án kell tartani, de ugyanakkor a kézi munkától senkit el nem tilt. Ez a nap lett hivatalosan a félegyháziak búcsúja, amelyhez kezdetben búcsúvásár is csatlakozott. A XIX. század 80-as évei után fokozatosan a Szentkút búcsúi vették át a félegyházi búcsú szerepét, s azt ma is tartják. A templombúcsúk itteni keretei nem, vagy alig haladják meg azonban egy vasárnapi vagy egy ünnepi istentisztelet szokott ünnepélyességét.

20 A búcsúmegváltáson túl a hitélet fellazult kereteinek helyrehozása végett sürgette a tanács a helyi egyházi személyi ügyek rendezését, amiről előbb már szóltunk. Nem véletlen, hogy a jelöltek közül a püspök a legképzettebbet, Sándor András teológiai professzort nevezte ki 1793. február 23-án félegyházi plébánossá. 19. BKML-Kf. Prot. 8. Pag. 127. 1791. július 30. 228. sz. határozat. 20. 1885-től megalakult a Szent István templom egyházközsége is. A szokott templombúcsút Szent István király napjára, augusztus 20-ra tették.