Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások

416 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK SZABÓ, Nicolaus, 1726. (2. 55.), 86 é., Siklós—Gyűd. A török időben négy évig szabólegényként szolgált Szeremlén a „Báttyánál". Apja valószínűleg Gyűdön lakott. A család eredeti neve föltehetőleg Szántó volt, de a szabómesterség miatt rájuk ragadt a Szabó családnév. Bár Szabó Miklós 1726 novemberében a szeremlei határper tanújaként Siklóst jelölte meg lekóhelyéül, 1726. júl. 27-én a szomszédos Gyűd bírái és esküdtjei adtak tanúságlevelet Szeremle falu kérésére arról, hogy a náluk lakó 86 éves Szántó Szabó Miklós, aki hajdan szeremlei lakos volt, bizonyítja a szeremleiek Duna­balparti területbirtoklásának jogosságát! A bizonyságlevelet keresztjével ellát­ta „Gyűdi Szántó Szabó Miklós" is 92 . TÓTH, Joannes, 1726. (1. 38. és 2. 52.), 37 é., Báta. 6 éven át 15 éves koráig Szeremlén lakott. TÖRÖK, Franciscus, 1727. (39. 3.), 40 é., Baja 1726-ban a szeremleiek marhapásztora volt. VÁMOS, Stephanus, 1726. (1. 34.), 61 é., Alsónyék. 1726. (2. 48.), 61 é., Alsónyék. „Buda megh vétele előtt 4 és utána négy Esztendeigh lakván Szeremlyén." 1724. (12. 214.), 62 é., Alsónyék. Nótárius 1724. (37. 9.), 61 é., Alsónyék. Az elszármazott szeremleiekről szólva megemlítjük Kocsis János vörösmarti lakost, aki a XVIII. század végén Szeremlén élt. A drávaszögi Vörösmart mezővá­ros bírái 1726. júl. 26-án tanúságlevélben bizonyították, hogy a náluk lakó Kocsis János szerinnt Szeremle középkori faluhelye a szeremleiek birtoka. A levél egyik művelődéstörténeti szempontból is fontos részlete: „ . . . helységünkben lakozó Ko­csis János nevű emberünk, kiis ennek előtte húszon nyolcz esztendőkkel, Istenben elnyugodott Atyával Kocsis Istvánnal mostani Szeremlyén lakván Scholában járt . . ," 93 1725 tavaszán sokat emlegették Szeremlén Angyal Gyurka nevét, aki előzőleg szeremlei lakos volt, de garázda legényként összeütközésbe került a szeremlei igazságszolgáltatással, ezért Bátára költözött. Dicstelen hazalátogatásának törté­netét a vízi közlekedésről és a csónakkészítésről szóló fejezetünkben már ismertet­tük. (9. 2.) 92. KÉL. II. Birt. ir. válogatás 71/21. 93. KÉL. II. Birt. ir. válogatás 71/21. — Ugyanebben a tanúságlevélben szó van egy 90 éves Kovács János nevű vörösmarti lakosról is, aki jól ismeri a szeremlei viszonyokat. Róla azonban csak azt írják a mezőváros vezetői, hogy „eleget járt" Szeremle tájékán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom