Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások

410 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK ábrázolását azon az elnagyolt vázlaton láthatjuk, amelyet 1731-ben rajzoltak abból a célból, hogy a perbéli bírák könnyebben eligazodjanak a vitatott terület földrajzi neveinek világában. Kár, hogy az Átalvonyó ábrázolása a legelnagyoltabb az egész rajzocskán. Nehezen határolható el pl. a Füzes foktól

87

. A szeremlei Átalvonyó használatának rövid és tömör megfogalmazását olvashatjuk Karay János, 50 éves öcsényi tanú 1743-ban feljegyzett vallomásában: „ . . onnan tovább . . . mégyen Szeremlei Határnak lineázattya az által vonyón, az merre tudnia illik szokták az Csónakokat által vonni Szeremleiek a' Dunába." (24. 10.) Malmok Szeremle és Baja 1726. évi határperének sok tanúja elmondta: azért ismeri olyan jól a vitatott területet, mert gyakran járt a szeremlei malmokba, és így volt alkalma megismerni az ottani viszonyokat

88

. Akadt olyan tanú is, mint pl. az 50 éves, őcsényi Hejusz Dániel, aki hajdanán egy esztendeig „molnárkodott" Szeremlén. (1. 32.) Bari János, 100 esztendős szekcsői lakos, a török alatt is Szekcsőn lakván „ . . . Baja alatt lévő malmokat őrzette." (4. 203.) A Zsabjáról megidézett Petko Csernicz, 60 éves rác katona, aki Buda visszavívása után 11 évig Baján katonáskodott, azt igyekezett bizonygatni, hogy a szeremleiek nem müveitek földet és nem kaszáltak füvet a Duna bal partján, „... minthogy malmaikbul éltek, nem volt szükségek reá." (4. 161.) Bár ez a kijelentés a szeremlei mezőgazdasági viszonyok felületes ismeretére vall, a lényeget illetőleg mégis jelentős, mivel nagyon jól mutatja a szeremlei malmok fontosságának köztudatbeli súlyát. 1725-ben számunkra ismeretlen okok miatt csak négy malmot írtak össze Szeremlén

89

. Korábban jóval több malom őrölt a szeremlei Duna-szakaszon. Szél István, 80 éves decsi lakos 1726-ban úgy emlékezett, hogy „ . . . Szeremlyeleknek Török üdőben circ. 32 Malmok . . .forgott. . ." (1. 33.) Jovan Uracsarity, 70 éves bajai szerb tanú 1731-ben azt vallotta, hogy az Öreg-Duna hajdan Baja alatt folyt, és 48 malom őrölt rajta. (23. 3.) 1702-ben 22 szeremlei malmot vett számba a Solt-járási összeírás

90

. A XVIII. században Szeremle végig vezetett malmai számával a Pest megyei helységek többsége előtt. A szeremlei malmok hajómalmok voltak, amelyek a vízállásnak megfelelően változtatták helyüket. Erre utal Novak Matarusky, 88 éves zombori tanú 1726-ban tett vallomása: „Hogy Török Baját bírta, az Fátens penigh Fölső Szent Iványrul Szeremlyei malmokba. .. járt.. . 87. KÉL II. Birt. ir. gyűjt. IV. 269. 88. A szeremlei malmokra vonatkozó adatokat összefoglalta: BÁRTH János 1974. 275. 89. BÁRTH János 1974. 317. 90. PL. CP. II. 33.