Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások

406 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK neveztetett, a' mostani nevének eredete pedighlen onnan vagyon, hogy ezelőtt.. . 11 Esztendőkkel, boldogult Cardinalis Csáky eő Eminentiája halálával az Ersekséghbéli Jószágha Tekintetes Magyar Camara által administráltatván, . . . a Jószágh Directioja Prezeker Uramra bizattatván, hogy meg hallotta eő kegyelme az Bâtai halászoknak azon bátorkodásokat, hogy megh nevezett Sáros elején lévő Duna partyára jönni merészelvén, Halászó Tanyát ottan csinálni kezdenének, a' Tanúnak, úgy más ott akkoron Tanyákra vigyázó Ersekségh Haidúinak ki adá azon parancsolatot, hogy emiétett Bátai halászokra rohanván, a' Kassáikat vágják essze, és hogy ha ellenkeznének, mégh az hajójokatis szijel rontván, magokat jól megh vernék. Melly parancsolattyához képest Perzeker Uramnak, öt Haidú társával edgynehány Pandúri és Kákonyi lakosokkal el menvén, emiétett Bátai halászokat, a' midőn . . . ebédeltek volna, meg szorétották, és a két mesterüket meg kötözvén, a többieket jól meg verték s el bocsájtották, azon két mesterüket azomban magokkal Szeremlére be vívén, a' Biró háza előtt edgyen edgy en vagy 30-ig valót csaptának, s azután tőlök el bocsáitattanak, melly meg veretesükkel is, mivel jaj szókra fakattanak, az napsághtulfoghvást már azon hel Jaj Tanyának neveztetik." (24. 18—19.) A fentieket már csak egy-két rövid szövegrészlettel egészítjük ki Szabó István 50 éves kalocsai lakos vallomásából. Mégpedig olyan részletekkel, amelyekben a tanya szó figyelemre méltó nyelvi összefüggésben szerepel, vagy az esemény egyes mozzanatai az előbbitől eltérő vagy kifejezőbb megfogalmazásban olvashatók: „ . . . hogy Bátai halászokat ( :akik Sáros eleje névő Duna partyán Tanyát verni szándékoznak:) megh fogdosnák ..."„... meg kötözvén eöket, hármakon kívül, a többieket a Duna party án megh csapták, onnan tüstént el kölletvén nékiek menni, hármát pedighlen, úgy az halukatis, mellyeket már fogdostanak, Szeremlére bé vitték, és ottan az Bíró háza előtt azon Bátai halászokat az Földre le vonván, megh csapták, az halukat pedighlen Szeremleieknek el attak ..." (24. 21.) Alábbiakban idézünk néhány vallomásrészletet, amelyekben jó néprajzni és nyelvi adatok találhatók a korabeli halászatról, halfajtákról, halfogadási módokról: „ . . . miolta erre a' földre szokattam . . . nem is hallottam, sem nem láttam, hogy Szeremleieken kívül azon kitett földön lévő vizekben más Uraságh béliek Rekeszteket tartottak.vagyis fokokat halásztak volna, . . . mivel Kalocsai Ersekségh szolgálattyában létemkor is hét esztendeigh az említett földön lévő fokokat, vizeket, tókat én mindenkor, minden háborgatás nélkül Rekesztekkel tartottam, halásztattam és a' Méltóságos Kalocsai Ersekségh részére usuáltam . .. mellyben ennyi száz öl fát is az méltóságos Kalocsai Ersekségh részire vágattam, azon földön lévő fokokat ásattattam, tisztíttattam, egy szóval minden nemű néven nevezendő usussában a' Szeremleiekkel edgyütt békességesen voltam, úgy a' Dunát is halásztattam, hanem hogy ez előtt három négy esztendővel, a' midőn Bajaiakkal az Dunán innéd való Szeremlei földért viszálkodásban volt az Kalocsai Ersekségh, akkor Bátaiak is azon Terrénumon lévő Rekesztekbül fogott hal árát egy Szeremlei emberiül circiter 9 forintokat