Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások
402 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK összehordott és bekerített szénateleltető helyet. Emögött talán az a körülmény húzódott meg, hogy a Bácska távoli helyeiről megidézett vallomástevők tudatában a szállás szó fejlettebb, épületekkel jobban ellátott, komplexebb funkciójú telephelyet jelentett. Mintha csodálkoztak volna azon, hogy a kérdezők ugyanezt a szót használták a mocsári füzesek kezdetleges szénafeletető helyeire is. Fejezetünk végén kommentár nélkül idézünk néhány olyan vallomásrészletet, amelyekben „szénázó szállásokról" van szó. Valamennyi szöveget 1726-ban jegyezték fel. „ Tudgya voltak szénák Deutrumban Specificált helyeken bé kerítve, téli üdőben szénázták is ottan az marhájokat az Bajaiak." (4. 160. — Jovan Papics, 67 éves zsablyai) „Az Fatens ideiben a féle szállásokat nem tudgya egyebet az öszve hordott szénáknál, akkoriban kevés Marhájok lévén Bajaiaknak, de az (ok) sem ott az réghi épület táján, hanem azon fölött lévő füzesekben voltának ..." (4. 170 — Mihajno Zloholicza, 60 éves zsablyai) „ ... Azon réghi Épület táján az Fatens Baján laktában egyéb szállások nem voltának, hanem hogy mintegy hárman kevés szénájokat öszve hordván Marhájokat ottan szénázták." (4. 188—198. — Ilia Szremacz, 60 éves csurogi). „ . . . voltak az előtt Bajaiaknak Szállásai oly formán, hogy ott az megyék között összve hordván szénájokat, télben marhájokat szénázták..." (3. 124. — Radosza Vinlenovity, 87 éves szekcsői). „ . . . Duna mellett Baja felé lévő megyékben voltak Bajaiaknak ednéhány telelő szállásaj..." (3. 130. — Vuhajlo Gabrilovics, 90 éves dautovai). „ . . . Maga is a' Fatens Deutrumban fel tett puszta Épület táján kevés szénát takarítván, az Marháját teleltette, más a féle szállások ott nem voltak . . . ", (4. 187. — Jankó Fyutyin, 60 éves csurogi). „ ... Az réghi Epületén fölül Baja felé mind Török ideiben, úgy a Kurucz háború előtt is tudgya az Fatens, hogy Bajaiaknak Telelő Szállásaj lettek volna.. . ", (3. 123. — Paulus Bubrek, 65 éves szekcsői). „ .. . A' Puszta Épület táján más szállást nem tud, hanem, hogy a' táján kaszáltanak és az szénát összve hordták akkoron a' Bajaiak azon alul penigh az Szeremlyeiek". (3. 106. — Bozó Szabulacz, 70 éves zsabolyai). Halászat A Szeremle környéki dunai árterületek XVIII. századi halászatáról Andrásfalvy Bertalan és Sólymos Ede jóvoltából kiváló tanulmányok állnak rendelkezésünkre. 78 Ezekben az írásokban szó esik a szeremlei halászatról is. Ezenkívül magunk is tettünk közzé olyan történeti forrást, amelyben szerepelnek az 1725 táján hasz78. ANDRÁSFALVY Bertalan 1975. — SÓLYMOS Ede—S. GÖLDNER Márta 1978.
