Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - T. Dobosi Viola–Kőhegyi Mihály–Krolopp Endre–Vörös István–T. Bíró Katalin: Felsőpaleolit telep Madaras-Téglavetőben, ásatások 1966–1974

REGESZET 41 Állatfajok kronológiai megoszlása (csont db) 1. táblázat Szint Felső cs. réteg Kultúrréteg Alsó cs. réteg Mélység m 5,20—6,20 6,80—7,20 8,50—9,00 Mammuthus primigenius Equus sp. I. Equus sp. II. Alces alces Bison priscus Sorex araneus Myodes glareolus Arvicolidae indet. Micromammalia indet. Mammalia indet. Aves indet. 20 1 35 15 7 2 20 60 1 2 2 1 12 Az Equus sp. I. mesodont fogazatú, erős csontozatú lovak voltak. Az egyik egyed metacarpusa alapján közép vastag metacarpusu (karcsúsági indexe: 15,70) ca. 1500 mm magas marmagasságú állat volt. Az Equus sp. II. feltűnően kis fogazatú volt. Egyediek ha kis számban is, de Ságváron is előfordulnak.

15 Az Alces és a Bison nagytestű, erős csontozatú erdei alakok voltak. Az alsó csontos réteg leletegyüttese biosztratigráfiailag az istállóskői faunaszakasz késői időszakába sorolható (WII/III, Bodrogkeresztúr felső paleolit-telep), amely szinkron a Mende-Felső talajkomplexum felső (MF

X

), gyengén fejlett talajréteg kialakulásával, és az azt követő időszakkal. A mai bányatalp szintjében 10,0—10,5 m között jól fejlett barna csernozjom fosszilis talajréteg húzódik. Sztratigráfiailag az istállóskői faunaszakasz korai időszakával (Istállóskő II—

III—

IV. rétegcsoport

16

, a Mende-Felső talajkomplexum alsó (MF

2

) talajrétegével, azonosítható. Alatta 40-80 cm-rel az Arvicolidae indet. fog már a W II-be sorolható. A lómaradványok anatómiai megoszlásából (fej, medence), valamint a sekély tűzhelyek, a kőeszközökben kevés gyártási hulladék előfordulásából valószínűsíthető, hogy a madarasi felső paleolit-telep időszakosan — tavasszal? — használt vadásztanya lehetett. 15. VOROS I. 1982. 16. VÖRÖS I. 1984.