Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások
NÉPRAJZ 371 Az idézett vallomásrészletekből látható, hogy a tanúk a Baja és Pandúr közötti Szeremle helyét a XVIII. századi királyi „Prófunt házzal", a „hambár"-nak nevezett érseki magtárral és az érseki sörfőző házzal határozták meg. 41 A vallomásokban többféle adat olvasható arról, hogy a szeremleiek mennyi ideig tartózkodtak a „D" jelű faluhelyen. A tanúk 3, 5, 6, 7 évet egyaránt emlegettek. Talán a 6-7 év lehet a valóság. Akadt olyan tanú, aki a szeremleiek költözését árvízzel magyarázta. A tanúk többsége azonban úgy tudta, hogy a szeremleiek kényszer hatására költöztek Baja mellé, a törökök szeme elé. Valószínűleg nekik volt igazuk. Több vallomás utal arra, hogy a szeremleiek magyar hajdúkat rejtegettek, akik Szeremlénél meg is öltek egy „csauz"-t. A bajai törökök tehát tulajdonképpen büntetésből hozták ki Szeremle népét „a Dunák közül". A visszaköltözés okáról bőven esett szó a vallomásokban. Legtöbben a szeremlei „fejér cselédek" török általi gyakori „háborgatását" emlegették. Néhány tanú konkrét esetekről, gyilkosságba, tragédiába torkolt török kegyetlenkedésekről is beszélt. A perekben viszonylag kevés vallomás hangzott el az „E" jelű faluhelyről, mivel messze esett az igazán vitatott területektől pl. az „A" vagy „D" faluhelytől. Az a néhány tanú, aki ezt a településhelyet szóba hozta, általában „Pörböl"-nek emlegette. Ez helyes, de meg kell jegyeznünk, hogy tulajdonképpen a „C" jelű faluhely is Porboly. (Erre utalt is egy fentebb idézett vallomás.) A XVIII. század első felében azonban úgy látszik jobbára a nagyon távoli „E" jelű faluhely tájékát érezték igazán Pörbölynek a szeremleiek. Az „E" jelű faluhely egyébként, miként ezt fentebb már leírtuk, a vallomásokban emlegetett „Füzes fok" tájékán, a bátaszéki vasút környékén, a „Pörbölyi Holt Dunától" északnyugatra keresendő. A Rákóczi-szabadságharc alatt menekültek ide a szeremleiek, valószínűleg rác dúlásoktól rettegve. Tóth Bálint szerint 1704-től 1711-ig vagyis 7 évig tartózkodtak a „Bátaszék felőli nagy erdőben". 42 A tanúk vallomásai az „E" faluhelyre költözés időpontját illetően ellentmondóak. 1743-ban általában 35 évvel korábbi eseményként emlegették az átköltözést. Következésképp valószínűleg 1708 táján menekültek a szeremleiek a pörbölyi erdők mélyére. Az „E" jelű faluhelyről egy tanú vallomását idézzük részletesen, az 59 éves öcsényi Porkoláb Györgyét, aki Szeremlén nőtt föl, ott is nősült és 19 éve költözött el onnan. így vallott 1743 júliusában: „A mennyire a' Tanú emlékezik, azon Földrül az hol mostanában laknak Sze~ 41. Ezekről az épületekről a pandúri és istvánmegyei perekben rengeteg szó esett. (KÉL.II.Hp. 0. 18.) E perek feldolgozását egy másik tanulmányunkban végezzük el. — Sólymos Ede szíves közlése szerint a sokat emlegetett magazínum és a sörház a mai Kölcsey Ferenc utcában állt. 42. RAPCSÁNYI Jakab 1934. 513.
