Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások

364 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK puszta templomhoz érkeztek volna, mondotta az Attya néki, mutatván a Teleket és a templomot, ezám úgymond fiam a Régi Szeremlyei Templom és Telek." (1. 39.) Többször is előfordult a régi faluhely jelentésű telek szó Bubrek Pál 65 éves szekcsői tanú 1726. évi vallomásában: „ ... Szeremlyeiek akkor is, a' mikor által költöztenek Török világban és Baján fölül laktak volna, szántottak, kaszáltak, szállásokat azon az helyen, a' kit Teleknek hinak tartottak . . . Látta az Fatens, hogy az derék út szélén Telek névő hegyen szöllőket és a' táján kender, lenes káposztás kerteket is tartottak. Tudgya az Fatens, hogy az Bajaiak is Baján alul de az Teleken fölül marhájukat jártatták, kaszáltak, úgy nem külömben kertyek is volt..." (4. 206.) A kőből rakott hajdani szeremlei templom romjait az 1726. évi vallatások szinte minden tanúja látta, de a délszlávok egy része állítólag nem tudta, hogy micsoda. így vallott például Tyiro Kernyio 120 éves dautovai lakos: „Az Puszta Epületet látta régenten, kinek mégh térgyén fölül való magossághu kőfala volt, de mi volt és minek neveztetett, nem tudgya.". (4. 239.) Tájékozottabb volt a 36 éves Michael Pavianovich úr, Baja város 1717. évi bírája. Szerinte a szeremlei templomrom kőfalai még meglátszanak, és „ . . . most is Bajai lakosoktul közönségesen Szrimlyánszka Kuszának, azaz Szeremlyei Templomnak neveztetik." (2. 43.) Veszelin Tatity 85 éves baracskai tanú is elmondta, hogy,, . . . az réghi épületnek helyit hallotta mindenkor kuszának, magyarul Templom hellyének hivatni." (4. 216.) A környékbeli magyar tanúk pontosabb és árnyaltabb képet festettek 1726. évi vallomásukban a szeremlei pusztatemplomról. Tamás János 58 éves bátai tanú pl. így emlékezett: „Az Templomot az Attyátul is hallotta Szeremlyeinek lenni, s érte vagy egy rőfnyi magoságára az kőfalát fel lenni." (2. 52.) Hasonlóképpen nyilatkozott Bakó Gergely 86 éves szebényi lakos is: „ ... a ... Szeremlyei puszta Templomot mindenkor Szeremlyeinek hallotta lenni, a' kinek fenn álló falait is circ.fél ölnyi magosságra élte és látta Szemeivel." (2. 56. Czobor Márk bajai földesúr egy idő után valószínűleg megunta, hogy a középkori Szeremle templomának romjai, fennálló bizonyítékok gyanánt akadályozzák birtokszerző törekvéseinek kiteljesedését. Ezért 1728. ápr. 8-án a bajai uradalom prefektusának felszólítására Baja város tanácsa ásókkal és kapákkal felszerelt embereket küldött ki Szeremle határába, hogy pusztítsák el a középkori templom romjait. Az „áskáló" munkások másnap, ápr. 9-én is kivonultak. Győri István érseki kasznár ápr. 9-én levélben számolt be urának az eseményekről: „ . . . mái napon bizonyosan esett értésemre, hogy Bajai Uraimék Méltósághos Czobor Uram eő Excellentiája indulattyábul . . . a réghi Szeremlyei kő Templomot fundamentomábul kapállyák, mit akarnak abbul kihozni, mit nem, maghok tudgyák, talán ugyan fundamentumábul akarják föl forghatni." Kiküldte egyik emberét lóháton, aki visszajött és jelentette: „Teghnap Mégh csak környös körül az fundamentumot tisztogatták s belül is sok helyen föl hanták, kivált a santusariumját, és