Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások
NÉPRAJZ 363 térképeken kifli alakúnak jelzett, névtelen Holt-Duna azonos a határperekbén emlegetett Pörbölyi-Holt-Dunával. Ennek a Nyék, illetve Nagy Rezét felé eső oldalán, valahol a mai bátaszéki vasútvonal közelében élhettek a szeremleiek néhány esztendeig a Rákóczi-szabadságharc alatt. 34 A határperek tanúvallomásai alapján úgy látszik, hogy Szeremle lakossága az alábbi sorrendben lakott a fentebb bemutatott faluhelyeken: A-^C^D^C^E^C^B Az „A" jelű helyen volt a falu a török kor kezdetéig, talán 1526-ig. Ekkor a szeremlei lakosság átköltözött a „C" jelű helyre, a Nagy-Duna jobb oldalára, tt élte végig a török uralom nagy részét. A török idők vége felé, talán 1670—80 táján a törökök kiparancsolták a falu népét védett helyéről Baja és Pandúr közé, a „D" jelű helyre. 6-7 évi ittlakás után a szeremleiek visszaköltöztek a „C" jelű területre. A Rákóczi-harcok idején 4-5 évre újra eltávoztak, de most az „E" jelű nagy kiterjedésű mocsári erdők közé. Innen újra a „C" jelű helyre tértek vissza. Itt élték át a határpereket. 1773-ban valószínűleg földesuruk biztatására áttelepültek a Duna—Tisza közére, középkori faluhelyük közelébe, a „B" jelű területre. A következőkben szólaljanak meg a XVIII. századi vallomások és kövessük Szeremle bolyongásait a hajdani perek tanúinak szavaival! Az „A" jelű faluhely tájéka, a török idők előtti Szeremle helye főleg az 1726. évi vallatásokban került gyakran szóba. A bajai uradalom arra törekedett, hogy megszerezze magának ezt a területet. Azt is kétségbe vonta, hogy valaha itt volt Szeremle faluja. A hajdai Szeremle templomának romjait „régi épület"-nek titulálta és igyekezett múltját minél nagyobb ködbe burkolni. E törekvésében nagy segítségére voltak a XVII. század végén Baján élt rác katonák, akik valóban keveset tudtak Szeremle múltjáról. Szeremle középkori faluhelyét a per tájékozottabb tanúi Puszta Szeremlyének nevezték. 1726-ban még jól láthatók voltak itt az Árpád-kori templom romjai. Használták a régi temetőt is. A Sebes-fok torkolata tájékán csoportosultak a Dunántúlon lakó szeremleiek Dunán inneni szálláskertjei. A XVIII. századi magyar nyelvben a régi faluhelyek megnevezésére gyakran használták a sokféle jelentésű telek szót. így volt ez Baja környékén is. Fejes Mihály 30 éves bátai lakos vallotta 1726-ban: „ . . .90 esztendős ember lévén a fátensnek az attya, gyakorta midőn Bátárul Bajára mentek volna, s az meglátott 34. KÉL.II.T. 118. — Egy korábbi jegyzetünkben már említettük ezt a térképfoszlányt, amely a KÉL. II. Térképtárának szám nélküli térképei között található és amely a Szeremlétől északra fekvő területet ábrázolja valószínűleg 1770 tájáról. Ezen a térképen is látható a „Locus antiqui Szeremlye" felirat, de valamivel északabbra, mint a T. 118-on. A megjelölt hely e térképen inkább a Nagy-Rezétszigethez esik közelebb, mint a Pörböli-Holt-Dunához. — A régi katonai térképeken kifli alakúnak jelzett, névtelen, általunk Pörbölyi-Holt-Dunaként azonosított Holt-Duna az 1983. évi dunai vízisport térképen Nyéki-Holt-Duna néven szerepel. (37. lap)
