Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások
360 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK szeremlei terepismeretünk hiányosságait érezve nem vállalkozunk arra, hogy pontosan, kétséget kizáróan meghatározzuk Szeremle hajdani helyeit és a régi faluhelyek egymást követő sorrendjét. Csupán arra törekszünk, hogy a XVIII. századi határperek alapján bemutassuk a vallomásokban emlegetett faluhelyeket. Ahol erre mód van, utalunk a vallomásokból kiolvasható lehetséges sorrendre is. A perekben szóba került szeremlei faluhelyeket 8. számú sematikus térképvázlatunkon és tanulmányunk szövegében A— В— С—D—E betűkkel jelöljük. „A" faluhely: Duna bal parti, a Szeremlei-Dunától, illetve a mai Sugovicától délkeletre eső terület, a Sebes-fok torkolata tájékán, a mai falutól nyugatra. A Kalocsai Érseki Levéltár egyik évszám nélküli, de valószínűleg 1770 táján készült térképe 25 „Allodia Szeremlyensium" felirattal a szeremlei vízen túli szálláskerteket tünteti föl ezen a helyen. A régészeti megfigyelések és kutatások szerint itt volt az Árpád-kori Szeremle temploma és temetője, és itt álltak az Árpád-korban élt szeremleiek lakóházai. 26 „B" faluhely: Az „A" faluhelyhez viszonylag közel eső, Duna bal parti terület. Azonos a falu mai helyével. 27 „C" faluhely: A XVIII. századi Nagy-Duna jobb partján fekvő, ma már nehezen azonosítható terület. E faluhelyen álltak Szeremle népének lakóházai a XVIII. század első felében, a határperek idején. A „C" jelű faluhelyen több régi térkép is megörökítette Szeremle falut. így a fentebb már említett, valószínűleg 1770 táján készült szeremlei térkép, valamint a perek mellékleteként 1731-ben papírra vetett hevenyészett vázlat. 28 A vízrajzi viszonyok változásáról szóló fejezetben vázlatosan bemutatjuk, miként helyeződött át többször is a Duna fő ága Szeremle térségében a XIX. században. A változások különösen érintették azt a területet, ahol a „C" faluhelyet gyaníthatjuk. Az átmetsző csatorna valószínűleg a faluhely közelében érte el a nyugatibb fekvésű Duna-hurkot. (Lásd az 5. ábra Il-es találkozási pontját!) A csatornából formálódó és egyre északabbra húzódó új Duna-meder fokozatosan elnyelte a faluhely területét. Pest megye monográfusa, Galgóczi Károly már 1876-ban megfogalmazta azt a nézetét, hogy a XVIII. századi Szeremle helyét a pörbölyi Duna-átvágás miatt jórészt elmosta a víz. Azóta megállapítását több szerző is megismételte. 29 Ehhez a vallomások segítségével hozzátehetjük, hogy a Duna már az átvágás előtt egy évszázaddal is pusztította a „C" jelű szeremlei faluhelyet. Kovács Péter, Szeremlén nevelődött 70 éves őcsényi tanú, amikor 1731-ben elmondta, hogy a Szeremle alatt 25. KÉL.II.T. 118. 26. KAPOCS Nándor—KŐHEGYI Mihály 1980. 31—32. 27. KAPOCS Nándor—KŐHEGYI Mihály 1980. 32. 28. KÉL.II.T. 118. — KÉL.II. bírt. ir. gy. IV. 269. 29. GALGÓCZY Károly 1876—77. 294.
