Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások

348 BARTH: SZEREMLEI VALLOMÁSOK A VÍZRAJZI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁNAK NÉHÁNY ADATA Dunaföldvár és Mohács között a XIX. században nagy horderejű vízszabályozási munkálatok folytak, amelyek alapvetően változtatták meg a vízrajzi viszonyokat. Hatalmas kanyarulat-átvágások történtek, pl. Imsósnál, Várszegnél, Bogyiszlónál, Sükösdnél, Csanádnál, Koppánynál, Szeremlénél, Bátánál.

9 A munkálatok eredményeként a Duna vonala alaposan megrövidült. Körülötte megszaporodtak a holtágak. Évszázados vízfolyások megváltoztatták medrüket, esetleg teljesen eltűntek. Drasztikusan csökkent a nádasok, palék, tavak, fokok száma. Megváltozott a hatalmas árterület korábban jellemző képe és eltűnt a táj ősi magyarságának ezeréves különleges ártéri gazdálkodása.

г ° A vízrajzi változások különösen fontosak és jelentősek voltak Szeremle térségében. Úgy látszik, hogy itt nemcsak az országos jelentőségű átvágások és nagy horderejű vízi munkálatok hagytak maradandó nyomot, hanem egyéb tényezők következtében is jelentősen változott a vízrajzi kép. Még a legfőbb Duna ág is elképesztő szeszélyességgel váltogatta medrét a térképekkel követhető időben. A legnagyobb változások pontosan ott, azon a területen játszódtak le, ahol Szeremle falu fekszik, illetve ahol a XVIII. század első felében feküdt. Ezért elengedhetetlen a vízrajzi viszonyok formálódásának vázlatos áttekintése. A Szeremle környéki természeti környezet, és benne a vízrajzi viszonyok változásának részletező történetét csak több évi kutatómunkával és könyvnyi terjedelemben lehetne feltárni, bemutatni. Erre a munkára itt és most nem vállalkozhatunk. Egyrészt azért, mert hiányzik a terepismeretünk, másrészt azért, mert jelen tanulmányunknak nem ez az elsődleges célja és feladata. Ezért csak a határperek értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges adatokat igyekszünk bemutatni a vízrajzi viszonyok változásáról. Munkánk során tanulmányoztuk a Kalocsai Érseki Levéltárban fellelhető szeremlei vonatkozású térképeket. Tanulságaikat kiegészítettük a határperek néhány vallomásával. Mondanivalónkat térképvázlatok és szöveges magyarázatok segítségével adjuk elő. 4. számú ábránk vázlatos rajz a Szeremle környéki Duna medrekről, ágakról. A folyamatosan húzott vonalak a XVIII. századi Duna ágakat ábrázolják. Szaggatott vonallal jelöltük a Duna szabályozások utáni medrét. 5. számú ábránk négy sematikus térképvázlat együttese. Mind a négy rajz ugyanazt a területet, az ún. Pandúr-szigetet ábrázolja, amely ma a Duna és a Sugovica között terül el Szeremle falutól északra. Ez volt az a terület, ahol a legszeszélyesebben változott a Duna medre a térképekkel követhető időben. Vázlatos ábránkon négyzetbe foglalt arab és bekarikázott római számokat, valamint 9. KAROLYI Zoltán 1973. 241. 10. ANDRÁSFALVY Bertalan 1975.