Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Néprajz - Bárth János: Szeremlei vallomások

NÉPRAJZ 337 A szeremlei határperek sok szempontból elválaszthatatlanok néhány más Baja környéki határpertől. Ezért azokat is bevontuk kutatásaink körébe. így a különböző dunai szigetek, pl. Rezét pereit, amelyek a bátai urasággal vívott érseki csatározások fontos állomásai voltak. A másik oldalról Pandúr és Istvánmegye pereit tanulmányoztuk. Különösen Istvánmegyéért és a Pandúr melletti középületek tájékáért vívott nagy harcokat a kalocsai érsekség és a bajai uraság. A persorozat legfontosabb állomásai 1724, 1752, 1753, 1768, 1769. Ezek a perek nemcsak a táji és a történeti összefüggések tisztánlátása miatt voltak mellőzhetetlenek, hanem Szeremle sorsának megismerése szempontjából is, hiszen a pandúri és az istvánmegyei perekben sok szó esett a szomszédos Szeremléről: annak török kori költözéseiről, hajdani lakóiról és gazdálkodásáról. A pandúri és az istvánmegyei perek alapos elemzését más alkalommal végezzük el. Alábbiakban levéltári jelzetükkel együtt felsoroljuk azokat a vallatásokat, amelyeknek adataiból tanulmányunk törzsanyagát merítettük. Listánk részlet abból a határper-kataszterből, amelyet évek óta készítünk a Pataj—Kecel—Szeremle közti terület határpereiből egy későbbi összefoglaló feldolgozás céljából. A vallatásokat sorszámokkal láttuk el. E sorszámokkal utalunk a tanulmányunkban idézett perszövegek, illetve a bizonyítást igénylő megállapítások, adatok forrásaira. Amikor tanulmányunkban a szöveg között zárójelbe tett arab számot talál az olvasó, a szám az alábbi jegyzék tételszámát jelenti. Ha ponttal elválasztva két arab szám áll a zárójelben, akkor az első szám a vallatás sorszámát, a második a vallatási jegyzőkönyv oldalszámát jelenti. Hivatkozási módszerünk alkalmazásával a kutató célú olvasó dolga megszaporodott. Ha valaki arra kíváncsi, hogy valamely idézetünknek, adatunknak mi a levéltári forrása, a zárójelbe tett (első) szám alapján fel kell lapoznia az alább következő jegyzékünket, amelyből könnyen megállapíthatja a pontos levéltári jelzetet. Ugyanakkor hivatkozási módszerünk segítségével elértük, hogy a lábjegyzetek számát több százzal csökkenthettük. Természetesen alkalmazunk tanulmányunkban lábjegyzetet is. Elsősorban azokon a helyeken, ahol irodalmi adatokra, párhuzamokra utalunk, valamint olyan esetekben, amikor jegyzékünkben nem szereplő perekre és más levéltári forrásokra hivatkozunk. Vallatás-jegyzékünk sorszámai mögött sem keletkezési időrend, sem földrajzi rend nem fedezhető fel. A sorrend a kutatás és a feldolgozás rendjét követi. Munkánk során cédulák sokasága keletkezett a vallatások adataiból. Ezek a cédulák viselik az alapul vett vallatás sorszámát. Következésképp pl. egy időrendi átszámozás szinte megoldhatatlan feladatok elé állította volna a kutatót. Másrészt sosem lehetett kizárni addig ismeretlen vallatás fölbukkanását. Ezért a vallatások sorszámozásában a feldolgozási sorrend szerinti számozás látszott a legmegfelelőbbnek. Alábbi jegyzékünkben a sorszám után a levéltári jelzet következik. Ebben a KÉL. II. rövidítés a Kalocsai Érseki Levéltár ún. gazdasági levéltárát jelenti. Az