Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Történelem - Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténetének I. kötete (Harmadik rész: 1775–1780)
TÖRTÉNELEM 297 ra a következőket ajánlotta: Végrendelkező és örökhagyó atyám végakaratának teljesítéséül úgy ítélte, hogy fordítsak 500 Ft-ot a gyakran mondott ferences atyáknál folyamatos, éspedig folytatólagosan elvégzendő szentmisékre, a fennmaradó 500 Ft-ot a gyakran említett ferences atyák szándéka szerint egyházi felszerelésekre, tekintettel a bajai Szt. Antal konventuális és szerzetesi templomra. Ezért Patacsics Gábornak, az egykori kalocsai érseknek említett üdvös döntését követve, elhunyt atyám lelki üdvéért folyamatosan végzendő szentmisék sorozatáért a ferencesek atyáinak azonnal ténylegesen átadtam és kifizettem 500 Ft-ot, melyet ők elfogadtak, és ezt követően a szentmiséket elvégezték. A másik 500 Ft-ot pedig a Szt. Antal szerzetesi templom felszerelésére fordítottam, mégpedig nagy ezüst szentségmutatóra, kehelyre, misekancsókra, csengettyűre, mindezek ezüstből. Továbbá minden, máris keletkezett aggály elhárítására, mint amilyen gróf Battyani József érsek őnagyméltósága részéről az 1763. évi kánoni vizsgálat alkalmával fölmerült, s amik esetleg máskor is megtörténhetnek, a dolog örök emlékezetéül lelkiismeretesen és világosan ezennel kijelentem, jelzem és a mondott ferences atyák jogainak jövőbeni biztosítékául tudatom, hogy a fent mondott 1000 Ft-ból álló említett kegyes hagyaték kifejezetten egyedül a ferences atyákat, mint ferenceseket illeti, s ezért, miként elhunyt Patacsics érsek megoldotta ezt a lelkiismeretei kérdést, az ezüst szentségmutatót, kelyhet, misekancsókat és csengőt én, mint atyám természetes és törvényes örököse mind azért, hogy mondott atyám végakaratát teljesítsem, mind saját lelkiismeretem megnyugtatására kifejezetten és teljességgel örökhagyó atyám szándéka szerint és az érseki döntés szerint a bajai ferences atyáknak adom, tekintettel a Páduai Szt. Antal szerzetes templomra, amelyben atyám és anyám teste nyugszik. Mivel pedig ezen nyilatkozatomat jövőbeni jogbiztosítékul, hogy bármilyen esetleges kételyt vagy aggályt elhárítsak, lelkiismeretem szerint a bajai ferences atyáknak mint ferenceseknek adom, és szokásos pecsétemmel és sajátkezű aláírásommal bizonyítom és megerősítem. Baja, 1775. év június 9. napján. P. H. Latinovich Péter s. k. Ezen levélnek az eredetijét a Konvent levéltárában őrizzük. 9 A következőket már régen be kellett volna jegyezni, vagy még inkább ennek a könyvnek az elején, de talán a hanyagság és a tudatlanság mentségül szolgálhat. Most azonban, amennyire az elmúlt időkről kikutathattuk és föllelhettük, ide csatoljuk mindazt, amit följegyzésre méltónak ítéltünk. 9. A bajai ferencesek iratanyagának megmaradt részét 1950-ben a bajai levéltárba vitték, s azzal együtt jelenleg a Bács-Kiskun megyei Levéltárban őrzik.