Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Iványosi-Szabó Tibor. Kecskeméti statútumok II. (1710–1790)

248 IVANYOSI-SZABO: KECSKEMÉTI STATÚTUMOK П. 37. 1776. június 11. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSA ISMÉTELTEN HATÁROZATBAN TILTJA A VÁROSON KÍVÜLI ÉPÍTKEZÉST Valakik város engedelme nélkül akár a szélmalomnál, akár a temetők táján, vagy másutt a nyomáson kunyhókat csináltak, úgyszintén a szőlőkben is, tizenöt nap alatt, ha idegenek hazájokba menjenek, ha itt valók és a városról mentek ki, a városra bejöjjenek, melyet ha tizen-öt nap alatt meg nem cselekszenek, régi statútumok szerint kunyhóik elrontatni fognak minden engedelem nélkül. IV. 1504. a/2. Szilády Károlynak az 1775—1783. évi protocollumból való másolata. II. LXV. 38. 1776. SZEPTEMBER 20. KECSKEMÉT VÁROS TANÁCSÁNAK HATÁROZATA A HÚS ÁRÁRÓL Minthogy a marha ára igen alá szállott, s a mészárszékeket is maga a város és nem arendatorok

1 birják, ennekfelette a 6 pénzt eddig is a lakosok magok károkkal 4 krajcárral

2 fizették, a 22. 7-bris

3 a marhahúsnak fontja

4 leszen 6 dénár,

5 a juhhúsnak fontja pedig 5 pénz,

6 melyhez tartoznak a székbirák magokat alkalmaztatni és ez nekik meg is parancsoltatott. IV. 1504. a/2. Szilády Károlynak az 1775—1783. évi protocollumból való másolata. II. LXV. 1. Bérlő. A város maga gyakorolta a földesúri előjogokat. A kocsma- és mészárszéktartás egyik fő bevételi forrása volt. A XVIII. században egyre több alkalommal egy-egy évre, illetve meghatározott időre készpénz fejében bérbe adta magánszemélyeknek a bor, illetve a hús árusításának jogát. 2. Krajcár = ezüst-, majd a század vége felé réz aprópénz. Egy krajcár a hétköznapi adásvétel során két dénárral volt egyenértékű. 3. Szeptember 22. 4. Font: régi súlymérték. A Magyarországon használt font 0,56 kg. nnek 1/32 része a lat. 5. Dénár: régi magyar ezüstpénz. Egy magyar forint 100 dénár értékével volt egyenlő. 6. A kifejezést általában a dénárra értik.