Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Iványosi-Szabó Tibor. Kecskeméti statútumok II. (1710–1790)

208 IVANYOSI-SZABO: KECSKEMÉTI STATÚTUMOK IL Az egész országban érvényesülő refeudalizálódási törekvéseknek megfelelően Kecskeméten is megerősödött a földesúri befolyás.

6 A Rákóczi-szabadságharc befejezése után a városban folyamatosan működött a Koháryak úriszéke.

7 Ez nem zárta ugyan ki a városi magistratus további, gyakorlatilag önálló tevékenységét, de korlátozó, ellenőrző szerepe kétségtelenné vált.

8 Rendkívül kritikus időszakot élt át a város az urbárium körüli jogi viták során. A mezőváros földesurai új igényekkel és követelésekkel állottak elő. Nem akarták tudomásul venni, hogy „Kecskemét lakosai kezdettől fogva szabad költözködési joggal bírtak, örökös lekötöttségben soha sem voltak, ezért a földesurak a lakosokat sem házaik, sem kertjeik, szőleik, malmaik és más egyéb értékeik eladásában nem gátolták, hanem mindezekkel szabadon élhettek."

9 A korábbi vívmányok jogi biztosítása után

10 a város számára újabb próbatétel lett a helyi nemesekkel vívott több évtizedes harc, amely a nemesi vármegye ismételt beavatkozását is magával hozta. 11 Tekintettel arra, hogy mind az úriszék, mind a városi tanács gyakorolta statútumalkotó jogát, nemritkán ugyanabban az ügyben közel azonos módon rendelkeztek is, nem lenne indokolt ezeket a rendeleteket különválasztani. Nem csupán az egységesebb kép, a folyamatok tisztábban láttatásának az igénye teszi szükségessé e mesterséges szétválasztás mellőzését, hanem az a tény is, hogy néhány esetben közösen is alkottak rendeletet, illetve több esetben nem jelölték, hogy a városi tanács, avagy az úriszék adta-e ki a statútumot. Az előző közlésnek megfelelően statútumnak fogtunk fel minden olyan rendeletet, amely a város lakosainak egészére, meghatározott foglalkozási csoportokra, a városi közigazgatás működésére, illetve az egyes társadalmi rétegekre vonatkoztak. Érthetően itt sem mellőztük a töredékesen vagy kivonatosan fennmaradt statútumokat sem. A korábbihoz hasonlóképpen az egyes rendeleteket szerkesztett címmel láttuk el. Tekintettel arra, hogy csaknem mindegyik helyben keletkezett, Kecskemét nevét felesleges lett volna minden alkalommal feltüntetni. Néhány esetben csak a keletkezés évét rögzítették, így a pontosabb keltezést mellőznünk kellett. A statútumokat betűhíven közöljük, csak a nyilvánvaló elírásokat, hibákat helyesbítettük, A statútumok nyelve magyar, bár a kor szokásának megfelelően viszonylag sok a latin eredetű kifejezés, szó. 6. A földesúri törekvések jelentkezésére vonatkozóan SZAKÁLY: 1981. 7. A Koháryak úriszékének működését részleteiben még nem tárták fel. Megjelenésére és működésére vonatkozóan tájékoztat RÉTHEY: 1936, illetve BÁLINTNÉ: 1979. 42—43. 8. Uo. 9. FÖRDŐS: 1933. 10. 10. A királynő ez irányú utasítását 1774. február 7-én olvasták fel Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlésén. FÖRDŐS: i.m. 13. 11. RÉVÉSZ: 1956.