Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben
180 FENYVESI: KECSKEMET KATOLIKUS EGYHAZÁNAK .. . pedig a váci, a csanádi és az egri püspökök, illetve a mindenkori esztergomi érsekek felé adóztak, folyamodtak, s velük intézték valamennyi egyházigazgatási ügyüket is. Az a tény, hogy a belgrádi misszióspüspökök és a bosnyák vikáriusok nagynéha — Kecskeméten 135 év alatt egyszer — egyházlátogatási-bérmálási, hódoltsági kőrútjukon egy-két napra útba ejtették a ferencesek által pasztorizált, Duna— Tisza közi magyar mezővárosok katolikus egyházközségeit is, egyáltalán nem azt jelentette, hogy ők irányították ezek egyházi életét is. E nagy cívisvárosaink katolikus gyülekezetei a hódoltság folyamán mindvégig a területileg illetékes magyar egyházmegyék püspökei, valamint a mindenkori esztergomi érsekek joghatósága, egyházkormányzata alá tartoztak, mint ahogy ezt Kecskemét viszonylatában eddig is számos adattal bizonyítottuk, s a továbbiakban úgyszintén látni fogjuk. 76 A korábbi évtizedek folyamán időnként Kecskemétre látogató ferencesek a mindenkori plébánosoknál szálltak meg alamizsnagyűjtő körútjaikon. Ily módon a kecskeméti katolikus papok és a franciskánus szerzetesek között természetszerűleg igen jó kapcsolatok szövődtek. Olyannyira, hogy az egyik kecskeméti plébános, Csorna András — aki feltehetően a XVII. század első harmadában tevékenykedett a mezőváros katolikus egyházközségében — négy esztendei lelkészkedés után ő maga is ferences lett, belépve a szerzetbe. Utóbb még a rendtartomány vezetőjévé, provinciálissá is megválasztották. Biztatására a szalvatoriánus ferencesek 1643 elején letelepedtek Kecskeméten. Mégpedig négyen, akik közül kettő miséspap, kettő pedig felszenteletlen, segítő atya volt. Elöljáróvá Komáromi Akkursiust nevezték ki, aki mellett Zalai Szilveszter működött igehirdetőként. Mindannyian a szécsényi ferences kolostorból érkeztek új szolgálati helyükre. 77 Ekkor azonban a plébániát még nem vették át — ez nyilván megmaradt Gyárfás Demeter kezén —, hanem csupán a következő esztendőtől, midőn a kecskemétiek folyamodására a rendtartomány kimondta a ferencesek végleges megtelepedését Kecskeméten. Arco Ferenc ferences biztos 1644. június 24-ére Szakolcára hívta össze a szalvatoriánus zsinatot. Ezen Hevesi Péter szegedi gvárdián nem tudott megjelenni a pestis miatt, viszont Komáromi Akkursius kecskeméti elöljárót ez sem tudta megakadályozni a részvételben. (Sikerült átvészelnie a járványos évtizedet; 1650-ben a szegedi, 1660-ban pedig a sümegi ferences rendház élén állott.) A gyűlésen megjelent atyák örömmel nyugtázták, hogy már 157 tagot számlál a magyarországi rendtartomány (58 miséspap, 24 papnövendék, 10 kezdő, 65 felszenteletlen segítő testvér). A június 25-én megejtett tisztújításon új provinciálissá Somlyai Mihályt választották, őrré Szegedi Mihály galgóci gvárdiánt. Komá76. Vö.: SZAKÁLY F. 1983. I. 655. 77. KARÁCSONYI J. 1924. II. 96.; BLÁHO V. 1775. 33—34.; SZARKA Gy. 1947. 88—89.; HORNYIK J. 1862. II. 125—126., 228—230.
