Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben

TÖRTÉNELEM 173 felhasználni „trójai faló" gyanánt a törökök által uralt Balkán belsejébe való behatolás számára, távolabbi, expanziós katonapolitikai célkitűzéseik érdekében.

61 A hódoltsági magyar „pápisták" ily módon nem számíthattak sem a Vatikán, sem Bécs támogatására a boszniai katolikus tömegek beözönlésével és a bosnyák ferencesek előretörésével szemben. Viszont szövetségesekre leltek a magyar katolikus hierarchia élén álló érsekek, püspökök, szalvatoriánus rendőrfőnökök személyében, akiket a boszniai ferencesek hódoltsági terjeszkedése azzal fenyegetett, hogy teljesen kiszorulnak a török megszállás alatt levő egyházmegyéik fölötti, közvetett fennhatóságuk maradványainak gyakorlásától, s ami ezzel jár, elvesztik az innen származó dézsmabevételeiket, továbbá a közbenjárásaikért kapott sokféle ajándékaikat is.

62 Éppen ezért nekik elemi politikai és gazdasági érdekük volt, hogy fenntartsák, erősítsék, bővítsék kapcsolataikat a hódoltság magyar katolikusaival, és együttesen próbáljanak gátat vetni a török hatóságok által rovásukra támogatott boszniai ferencesek további terjeszkedésének. A Duna—Tisza köze három nagy mezővárosában — Gyöngyösön, Kecskeméten, Szegeden — tevékenykedő magyar ferencesek példája egyértelműen azt bizonyítja, hogy a királyi Magyarország katolikus hierarchiája leginkább az ő segítségükkel volt képes fenntartani befolyását a hódoltság magyarlakta, egyre szűkülő sávjában. Aktív közreműködésükkel szabtak gátat a boszniai ferencesek szívós előretörésének, s védték meg áldozatos lelkigondozásukkal és sokrétű kultúrmissziós tevékenységeikkel a hódoltsági magyarság katolikus diaszpórájának alapvető etnikai érdekeit.

63 A magyar ferencesek hódoltsági kultúrmissziója Noha, mint láttuk, a török által megszállt területeken működő ferences misszióspüspökök hatásköre kiterjedt a hódoltság egészére, Budát, és a Duna—Tisza köze magyar népességét is beleértve, mindamellett az itteni magyar katolikus egyházközségeket és a helyi ferenceseket mégsem fűzték szoros szálak, naprakész kapcsolatok a belgrádi püspökség bázisául szolgáló, boszniai rendtartományhoz, valamint az észak-balkáni (délszláv—albán—olasz) katolikus hierarchiához. Kecskemét, Szeged, Gyöngyös, Jászberény magyar katolikus közösségei mindvégig megőrizték etnikai jellegüket, s inkább egymással és a királyi terület egyházszervezetével működtek együtt, mintsem a boszniai ferences rendtartománnyal és a belgrádi misszióspüspökséggel. 61. A konkrét adatokat ld. a 55., az 58. és a 59. jegyzetekben feltüntetett művekben! 62. GALLA F. 1947. 43—44., MOL. E 156. U et С. 62—33.; SZARKA Gy. 1947. 67. 63. SZAKÁLY F. 1983.

1. 727-728., Uő. 1984. 147-148., SZÁNTÓ K. 1974. 46-53.; KARÁCSONYI J. 1924. II. 165.; KÖNIG К. 1931. 153.