Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben
168 FENYVESI: KECSKEMET KATOLIKUS EGYHAZÁNAK ... kérését, s mindössze a gyöngyösi jezsuiták időleges, alkalmankénti segítségét helyezte kilátásba. Viszont nem teljesen egyértelmű válaszának ama kitétele, hogy „kegyelmetek a melly helyt nekünk rendelt volt, az előbbeni végezés szerént Pater Franciscanusokkal, oda adhatya." Annyi bizonyos, hogy arról volt szó, e korábban a jezsuitáknak „rendelt" plébánosi posztot átadhatják. Csak az nem derül ki, kikkel kötötték meg ezt az előző „végezést"? A ferencesekkel? Ám akkor miért kellett most mégis a jezsuitákhoz fordulniuk? Valószínű, hogy az 1630-as évek közepe táján a kecskeméti katolikus eklézsia már valamilyen kapcsolatot létesíthetett a (gyöngyösi?) ferencesekkel. Netán időlegesen és részlegesen ellátták már náluk a lelkészi teendőket is. (Esetleg őket emlegetik a számadáskönyvek „Páterek" gyanánt az 1630-as évek elején). Mindenesetre működésüket valamilyen ok miatt még nem lehetett tartóssá, véglegessé tenni Kecskeméten. Emellett az sem kizárt, hogy egy ideig már jezsuiták is tevékenykedtek a népes cívisvárosban. 51 Plébános, vagy páterek? Az 1638—1643 között eltelt fél évtized ismét több problémát vet fel a kecskeméti katolikus egyházközség lelkigondozását illetően. A városi számadáskönyvek váltakozva említenek plébánost vagy pátert, más-más években. Illetőleg 1638-ban, 1642-ben és 1643-ban egyikükről sem esik szó. 1639-ben plébános, a következő évben páter, 1641-ben ismét lelkész szerepel a jegyzőkönyvekben. Ezek azonban csak funkciójukat tüntetik fel, ám nevükről nem tájékoztatnak. így azt sem tudjuk, hogy az 1639-ben említett lelkész egy és ugyanazon személy lehet-e az 164l-es plébánossal? De mivel mindhárom esztendőben a helyi katolikus lelkésznek a váci püspöki tizedből járó „Sedecimáról" (tizenhatodról) esik szó, annyi bizonyos, hogy úgy a lelkészek, mint a középső évben említett páter a kecskeméti eklézsia tényleges egyházi vezetője volt. Vagyis az első évben és a harmadikban is világi lelkész (bár nem biztos, hogy egyazon személy), míg a közbülső, 1640-es esztendőben egy szerzetes vezette a mezőváros katolikus gyülekezetét. Amennyiben e következtetés helytálló, úgy igazolódik az 1644-es kérvény azon közlése is, hogy a Gyárfás Demeter lelkészsége előtti időszakban olykor egy-másfél évig sem találtak plébánost, illetve gyakorta kellett új lelkész után nézniük. 52 1641-ben a katolikus pap nem a tizenhatoddal kapcsolatban fordul elő a városi jegyzőkönyvekben, hanem egy fenyítő per kárvallottjaként. Mivel beigazo51. A hódoltsági jezsuita missziós állomások a győri rendház rektora alá tartoztak. Gyöngyösön már 1635-től rezidenciájuk volt a jezsuitáknak. Nehezen ellenőrizhető állítások szerint Kecskeméten 1637-től 1644-ig tevékenykedtek. (KÖNIG К. 1931. 173., 390.; SZARKA Gy. 1947. 77.) 52. BKML. IV—A. 1504. Dézsmaügyek 1638—1643.; IV—A. 1508. Adóügyek, 1638—1643. Számv. jkv. 1639. 32. és utolsó lapja, 1640. 159., 163., 1641. 199.; HORNYIK J. 1861. II. 124—125., 127—129.; SZARKA Gy. 1947. 88.
