Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)
Történelem - Fenyvesi László: Kecskemét katolikus egyházának, a ferenceseknek a szerepe a hitélet, az anyanyelvi kultúra, a szellemiség formálásában a török időkben
TÖRTÉNELEM 165 A következő esztendőben egy alkalommal „16 pénz ára" bort kaptak a „Pápista Papok", 37 majd „Pünkösd Innepére ... Az Pápista Papoknak is 2 pintet" utaltak ki. Valószínű, hogy e homoki nedűk misebor céljára szolgáltak a katolikus templom egyházi szertartásainál. Mivel mindkét feljegyzés többes számban említi az egyháziakat, bizonyos, hogy legalább ketten lehettek, de az nem derül ki a szűkszavú szövegből, hogy két plébánosról, avagy egy lelkészről és a káplánjáról, netán a papról és egy vagy több (ferences?) szerzetesről volt-e szó? Azt viszont egy szintén 1634-es bejegyzés is megerősíti, hogy a kecskeméti katolikusok is egyházközségi szervezetben éltek, akik az általuk „hordott" bor után ugyancsak befizették testületileg az adójukat a mezővárosi kasszába: „Az Pápista Ecclesia is éppen megfizette ez esztendőbeli hordott bornak az árát flór. 19. den. 31." Kísérlet a jezsuiták betelepítésére A kecskeméti városi számadáskönyvek 1634-ben említik utoljára a katolikus papokat, ám legközelebb csak 1639-ben találkozunk velük a gazdasági feljegyzésekben. S mivel 1637-ben még paphiányról panaszkodnak, valószínű, hogy legkorábban is csak 1638-ban tudtak ismét katolikus lelkészt fogadni egyházközségük élére. E szerint feltehetően 1635—1637 között nem működött katolikus pap Kecskeméten. Valószínűleg erre az időszakra vonatkozik az 1644-es kérvény azon kitétele, mely a „sok évi" paphiányról panaszkodik az elhunyt Gyárfás lelkész behelyezése előtti esztendőkből. 38 Mivel minden próbálkozásuk eredménytelenül végződött arra nézve, hogy világi papot szerződtessenek egyházközségükbe, más lehetőség híján a jezsuita rend nagyszombati főnökéhez fordultak. Közelebbi adatok hiányában egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy miért éppen a jezsuiták felé fordult a figyelmük? Hiszen a közeli Szegeden már több, mint egy évszázada működött egy konvent rangjára emelt, híres ferences kolostor! 39 Sőt, Gyöngyösön is volt egy igen kiterjedt hódoltsági kapcsolatokkal rendelkező ferences rendház. Jellemző hatósugarára, hogy innét mintegy háromszáz hódoltsági település katolikus diaszpórájának lelkigondozását látták el a gyöngyösi ferences páterek. 40 Márpedig Kecskemét úgy a közelebbi Szegeddel, miként a távolabbi Gyöngyössel igen élénk gazdasági (kereskedelmi, vásárlátogatási, iparűzési) és egyházi kapcsolatokat tartott fent a török 37. BKML. IV—A. Kecskemét Lt. Számv. jkv. 1634. 33., 6., 42—43., 47—48.; HORNYIK J. 1861. II. 124—126.; BLÁHO V. 1775. 10. 38. BLÁHO V. 1775.; HORNYIK J. 1861. II. 125., 226., 229.; SZARKA Gy. 1947. 88. 39. SZAKÁLY F. 1983. 648—655., 723—738.; JUHÁSZ K. 1936. 153—162.; KARÁCSONYI J. 1924. II. 160—168.; SZABÓ Gy. P. 1921. 340—342.; REIZNER J. 1899. I. 115—121., III. 1900. 3 —28., IV. 1900. 173—174. 40. VANYÓ T. A. 1933. 51.; KARÁCSONYI J. 1924. II. 58—69.; SZABÓ Gy. P. 1921. 131 —167.; 256—257.
