Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 11. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1989)

Régészet - Pálóczi Horváth András: A Balota pusztai középkori sírlelet

REGESZET 137 nyozhatta, kijegyzetelte és a rajzokat is lemásolta, majd jegyzeteit közlésre átengedte.

159 Nagy Czirok László becses adatokat őrző kéziratának másolatáról azóta a kiskunhalasi múzeum több példányban is készített másolatokat,

160 az alábbiakban ennek szövegét teszem közzé: Bóna István jegyzeteivel csaknem szó szerint egyezik, de néhány ponton bővebb megfogalmazást tartalmaz. „Inokán az úgynevezett Pinczehegytől délről mintegy 50 ölnyire a sertések egy középtermetű emberhullát kihánytak vagy túrtak az agyagból. A csontok között több kétfülű különös hosszúkás ezüstgomb mássái aranyozottan találtattak, de amelyeket kanász és gulyás gyerekek széjjel hordtak. Összeszedhettem abból 48 drb-ot. (Bóna I.: Behozva 7 db.) Sok apró ezüst pikkelyek is találtattak, több darabot belőle mutathatok, a koponya mellett kerek ezüst koszorút is találtak, de azt összetördelték és elhányták. Az érintett hulla kelet felé volt eltemetve, mellette délről egy lónak csontja is találtatott, rozsda ette kengyelvassal. Ott közel ehhez IV. Béla 1 drb ezüst pénze is találtatott, két kis arany fületlen gombocska és még ... ilyen forma alakú ezüst felvarrható kapocsféle találtatott."

161 IV. Béla ezüst pénzéről nem készült rajz, de a mintegy 1900 db-os, rendezett numizmatikai gyűjteménnyel rendelkező Révész György meghatározásában nincs okunk kételkedni. A sír keltezése így a XIII. század közepe, második fele. A lovas temetkezés önmagában is pogány temetkezésre utal, a rajz szerint egész lócsontváz volt a halott baloldalán (9. kép 1.). Ez és a keleti tájolás kunokra jellemző temetkezési szokás.

162 A ló az embercsontvázzal valószínűleg közös gödörben feküdt, felnyergelve; a zabla elveszett, a nyereg anyaga nem maradt meg, csak a kengyelpár a lócsontváz két oldalán. A többi sírmelléklet a következő: „Kerek ezüst koszorú" a koponya mellett — lehetséges, hogy torques volt. Hosszúkás aranyozott ezüstgombok két füllel, több darab (legalább 7-8) a csontok között — a ruházat tartozékai, valószínűleg felvarrható díszek (9. kép 2.). „Sok apró ezüst pikkelyek" — vagy felvarrható ezüstlemez ruhadíszek, illetve fejdíszek, vagy a jellegzetes kun fejdísz, az ún. szarv alakú dísz alkatrészei. Arany (vagy aranyozott?) gombocska, fül nélkül, 2 db — valószínűleg félgömb alakú, felvarrható ruhadísz (9. kép 3.). „Ezüst felvarrható kapocsféle" szív alakú lemezből, rajta emberi arc ábrázolása (szemek, orr száj és szakáll) vonalas díszítéssel, kétoldalt felül a felvarrásra szolgáló két lyukkal (9. kép 4.). A felsorolás logikája szerint lehetséges, hogy lószerszámdísz. Szív alakú, arcos lószerszámveretet ismerünk például a Volga 159. Ezúton is köszönöm Bóna Istvánnak munkámhoz nyújtott baráti segítségét. 160. Lásd 41. j. 161. Másolat Révész György .. . jegyzeteiből.NAGY CZIROK László kivonatolása. TJM Adattára 11 562. sz. 3—4. old. 162. PLETNEVA, Sz. A. 1958. 173.; FEDOROV—DAVYDOV, G. A. 1966. 145.