Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Történelem - Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület helységeinek közigazgatási szervezete

140 BANKINE MOLNÁR E.: A JASZKUN KERÜLET .. . Kinevezés útján, pályázat alapján jutottak hivatalukba a chirurgusok (sebészek), phisikusok (orvosok) és a bábák is. Kinevezésükhöz a kerületi orvosok hozzájárulása kellett. A Jászkunságban az iskolák községi fenntartása következtében a tanítókat is a tanács nevezte ki, sőt a kántor is a beneficiális kasszából kapta a fizetését. A tanítók és kántorok kiválasztásába a kerület nem szólt bele, a helybeli plébánosok véleménye viszont egy-egy jelölt számára, a tétovázó tanácsnál döntő súlyú lehetett. Nem szabad itt figyelmen kívül hagyni, hogy az érvényes kegyúri jog következtében magát a plébánost is a tanács választotta. A hivatali apparátus működését s a helységek igazgatását népes konvenciós személyzet segítette. Ide tartoztak a kocsisok, gazdasszonyok, szénakötözők és a rendészeti igazgatás legtöbb közreműködője. Bérüket a tanács önállóan határozta meg. Kinevezésükbe általában nem szólt bele a kerület, csupán számbeli szaporításukat igyekezett időnként visszafogni. III. AZ EGYES HELYSÉGEK RENDÉSZETI IGAZGATÁSA Az egyes helységek rendészeti igazgatását a tanács és a főbíró irányította. A tanács mint testület elsősorban az elvi irányítást végezte. Üléseiben olvasták fel a kerületi rendelkezéseket, döntöttek azok végrehajtásáról, s ott születtek a helyi rendészettel kapcsolatos határozatok. A tanács választotta meg a rendészet szervezetének irányítóit, a hadnagyokat, tizedeseket, majd a XIX. században a politikai inspectorokat. A közvetlen felügyelet a főbíró jogkörébe tartozott. Egy-egy helység életében a rendészeti igazgatásnak több területe is kialakult. Beszélhetünk külön tűzrendészetről, iparrendészetről, vásár és piacrendészetről. Jól elkülönült az egészségügyi és köztisztasági rend ellenőrzése. Mindezek elsősorban a belterületekre vonatkoztak. Külön választhatók a külterülethez, a határhoz és pusztákhoz kapcsolódó rendészeti feladatok. Mindezek nemcsak a feladatok különbözőségében, hanem szervezetileg is elválaszthatók. Hasonló módon elkülöníthető a nappali és éjszakai rendészet szervezete. A közigazgatás rendészeti területe tehát igen differenciált szervezeti felépítést követelt s nagy áttekintő képességet az irányítást végzőktől. Ezért különösen jelentős a XIX. században kiépített politikai inspectori hálózat, mely az egymástól különálló ágazatokat összefogta s az egységes áttekintést és irányítást kerületi szinten is lehetővé tette.