Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Történelem - Majsai Károly: A szalkszentmártoni református templom története és hatása a település életére
262 MAJSAI К.: A SZALKSZENTMARTONI REFORMÁTUS TEMPLOM . . . történeténél fogva is említést érdemel: „Pro Memoria ... 1827 ik azaz Ezer Nyolc Száz huszonhetedik Esztendőben Április Hónapban a Templomunk Porticussának hátulsó részében az Oskolákban tanulók karba fel járó Grádittsok mellett a kathedrával szembe készíttettem én aláb itt a magam tulajdon költségén már hat esztendők óta hervadozó Feleségem Ns. Csépán Susánna számára egy fedeles záros ülőszéket olly véggel, hogy míg Isten kegyelméből él és annyi ereje lesz, hogy a Templomot gyakorolhatja abba mint tulajdon székibe másoktól való szorongattatás nélkül járjon. Holta után pedig Időről időre a következendő Tiszteletes Prédikátor Urak feleségeik vagy özvegyeik s tehető Familiájok használhatják ha nékiek úgy tetszik. Készítette a' ki ezt ide fel jegyzetté emlékezetnek okáért Szilády Péter ide való Prédikátor. Prédikátorságának negyven kettődik az az 42 ik, élete idejének Hetven kettődik az az 72 ik, Felelségének pedig Ötven hatodik az az 56 ik Esztendejében." 24 A főbejárat a tornácból vezet a templomba. Belépéskor azonnal észrevesszük, hogy a tornác remekül készíti elő az emeletnyi templomteret. Hasonló látványban van részünk, ha az épület északi (régebben az asszonyok, lányok bejárati helye volt) vagy a déli részén (a férfiak bejárati helye) közelítjük meg a belső teret. Az alaprajzilag jól megfontolt elrendezés tekintetünket azonnal a szertartás központi helyére irányítja. Belépéskor — a keleti hosszfalra simuló — stilizált kehely formájú, vaskos, erőteljes megjelenésű, fehérre meszelt kőszószékre látunk, melynek feljárata kőmellvédes. A szószék fölötti hangfogó korona gazdag fafaragásos munka. (6. kép) A szószék feljárata mellett találjuk a lelkészpadot, az ún. Mózes padot, amely zárt, fedeles, rusztikus barokk munka, a későbbi időben empire oszlopokkal díszítették. Felirata szerint — „EZEN PRÉDIKÁTORI SZÉK RENOVÁLTATVÁN A RÉGI TEMPLOMBÓL ÁTTÉTETŐDÖTT ANNO 1776 ÚJRA DÍSZÍTETETT 1891" — a fatornyocskájú oratóriumból hozták át, bizonyára mint kedves bútordarabot. A prédikátori székkel és a szószékkel szemben alig kiemelkedő esztrádon, rácsos fakeret között találjuk a rusztikus, rokokó úrasztalát. Hajlított oldalvonalai a Mária Terézia tabernákulomokra emlékeztetnek. Baptisztériumos, azaz az asztal lapjába mélyített keresztelőmedencés megoldása van, de ma már nem használatos. A több mint ezer személyt befogadó épületben a padsorokat kezdő első padok homlokzatát (7. kép) faragott és vésett dísszel látták el. 25 A két első földszinti 24 Sz. I. Születések és házasságok 3. könyve 4. 25 A padok korábban festettek voltak: „Templomunk s tornyunk külső és belső kitisztőgatása már már befejeztetvén, hogy az elkezdett mű teljes legyen s az Isten háza teljes díszben álljon Elhatároztatik lelkésznek indítványára, Hogy a külömbféle színekre régóta festett padok, úrasztala, papiszék szóval a mi festendő, mind egy színre festessenek az eddigi tarka barka ízléstelen festés helyett." Az 1891. július 19-én tartott presbiteri közgyűlés határozata. Sz. I. Presbiteri jegyzőkönyvek VI. kötet, 72.
