Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Embertan - Henkey Gyula: Katymári és csávolyi bunyevácok antropológiai vizsgálata
520 HENKEY GY.: KATYMARI ES CSAVOLYI BUNYEVACOK .. . az ilyen vegyes házasságok Katymáron és Csávolyon az utóbbi évtizedekben is kivételesnek számítanak. A bunyevác származásúak nyilatkozatai szerint a magyarok hagyományai és életszemlélete lényegesen közelebb állnak hozzájuk. 5 Azokban a helységekben, melyekben a bunyevácok már a 18—19. században is nagyrészt magyarokkal éltek együtt, 6 a nagyobb mértékű összeházasodás korábban kezdődött és nagyobb mértékű volt, így valószínűnek látszik, hogy a katymári és csávolyi vizsgálatok eredményei a jelenlegi átlagnál jobban tükrözhetik a 18. század eleji bunyevác embertani jellegeket. VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK, ANYAG ÉS MÓDSZER Az etnikai embertani vizsgálatokra a tüdőszűrésekkel párhuzamosan Katymáron 1971-ben, Csávolyon pedig 1980-ban került sor. Katymáron a helyi szerbhorvát általános iskola pedagógusai és tanulói, Csávolyon a magyar általános iskola szerb-horvát nyelvet is oktató pedegógusai és bunyevác származású tanulói irányították az embertani vizsgálatra a tüdőszűrésen megjelent bunyevác származásúakat. Katymáron 206 felnőtt személy, a bunyevác származásúak kb. 1/4 része jelent meg, Csávolyon 96 mindkét ágon bunyevác származású egyén, valamint 17, az egyik ágon bunyevác, a másik ágon magyar és 2 bunyevác—német vegyes házasságból származó személy jelentkezett vizsgálatra, tehát a csávolyi bunyevác vagy részben bunyevác származású 18 éven felüliek kb. 3/4 részének vizsgálatára került sor. Csávolyon önként jelent meg a vizsgálaton egy battonyai születésű, szerb és román ősöktől származó tanítónő is. A vegyes házasságból származó csávolyiak vizsgálati lapjait feldolgozás előtt elkülönítettem. A FELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS MÓDSZERE Katymáron és Csávolyon a következő méreteket vetettem fel MARTIN technikájával 7 : testmagasság, ülőmagasság, fejhossz, fejszélesség, homlokszélesség, járomívszélesség, morfológiai arcmagasság, állkapocsszögletszélesség, orrmagasság és orrszélesség. A szemszínt és a hajszínt a Martin— Schulz szemszín-, illetve a Fischer —Saller hajszíntábla alapján rögzítettem. A többi leíró jelleg felvételének nagyrészt MARTIN 8 és WENINGER 9 előírásait követtem, az „egyenes orrhát disztális végén ülő csúccsal" elnevezésű forma tekintetében SCHEIDT álláspontját 1 °is figyelembe vettem. 5 HENKEY Gy. 1982. 6 — (1912) 1910. évi népszámlálás I. 7 MARTIN R. — SALLER K. 1957—1966. 8 MARTIN R. — SALLER K. 1957—1966. 9 WENINGER J. 1940. 10 FARKAS Gy. 1973; 75.
