Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Régészet - Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben

REGESZET 43 10. ÁBRA. TARSOLYLEMEZEK (a) ÉS TERÜLETI ELOSZLÁSUK (b) A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN. 1. Rakamaz, 2. Bodrogvecs, 3. Szolyva, 4. Galgóc, 5. Tarcal, 6. Eperjeske (2. sír), 7. Eperjeske (3. sír), 8. Bezdéd, 9. Túrkeve, 10. Geszteréd (rekonstrukció), 11. Kiskunfélegyháza, 12. DunavecseFehéregyháza, 13. Budapest-Farkasrét (veretek), 14. Bana, 15. Szolnok-Strázsahalom származást, egyedül a D

4-es elrendezés sérülésével végül megmaradó D

x tükörszimmetria utal rá (amire való redukálódást azonban a tarsolylemez alakja is, mint peremfeltétel sugallja). KETTŐSFRÍZEK A GRIFFES-INDÁS MŰVÉSZETBEN A honfoglalás kori palmettás díszítőművészet népét megelőzően egy másik, jellegzetesen sztyeppéi műveltségű nép díszítőművészete hagyott mély nyomokat a Kárpát-medencében: a griffes-indás művészetű népé, az avarkorban. A szimmetria a díszítőművészeti struktúraszervezés mélyszerkezetét tükrözi, ezért a két nép díszítőművészetének a szimmetria-analízis szempontjából elvégzett összehasonlítása hozzájárulhat a két nép, a két műveltségi közösség kapcsolatainak pontosabb megrajzolásához.