Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Bosnyák Sándor: Bezdán néphite
CUMANIA 10. 485 BOSNYÁK SÁNDOR Bezdán néphite a Bosnyák nemzetség emlékeiben 1. rész Adatok az alföldi magyarság néphitéhez, II. BEVEZETŐ 1 1. Bezdán a Duna bal partján, Kiskőszeggel szemben — a Duna folyásától öt kilométerre fekszik. 1742-ben — baranyai, tolnai, somogyi jobbágyokból telepítették a török megszállás alatt elpusztult magyar falvak helyén. Az egykori Szentgyörgy nevét Bezdán „Szengyer" nevű része ma is őrzi. A község neve szerb-horvát eredetű, jelentése „fenéknélküli", névadói azok a horvát pásztorok, akik a XVI. század végén telepedtek le. Az elnevezés feltehetően a mocsaras területre utal; egy 1769-ből fennmaradt térképen a község a vizekből kiemelkedő szigeten terült el. Az isterbáci határrész még a századfordulót követő évtizedekben is olyan „dzsindzsás, mocsaras vót", ahol elsüllyedtek az emberek, s ahol a szóbeszéd szerint kék lángot sziszegő sárkányok voltak. Az isterbáci határrészt ma is Sárkányosnak nevezik, erre volt a Helyiségnévtár köteteiben is számon tartott Sárkány tanya. A mocsarakban farkasok éltek, írásos emlékekből tudjuk, hogy 1856-ban az egész falu összefogásával haj tó vadászattal irtották ki a farkasokat. Bezdánpuszta nevét tíz adózó házzal 1579-ben a török defterek említik, a községet 1742-ben ezen a helyen alapítják; a Puszta utcai Szentháromság kápolna a település előtti időkből maradt fenn. A túlnyomórészt magyar lakosságú község gyors fejlődésnek indult. 1743-ban már van iskolája, plébániája s orvosa, s három évtizeddel később 1772-ben mezőváros. A vizektől elhódított földek zsírosak, gazdagon teremnek, a földműves lakosság jómódban él. A XIX. században már egyre több a kézműves; egy század1 Irodalom Bezdán történetéhez: Iványi István: Bács-Bodrog vármegye földrajza és története. Szabadka, 1909., Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye. Budapest, 1912. A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára. (413. 1) Budapest, 1913., Abonyi István: Szülőföldünkre emlékezünk. Budapest, 1984. Bezdán nevének eredetéről: Kiss Lajos nyelvész 1985. június 25-én írt levele.
