Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Novák László: A Három Város hivatali rendszere a 19. század közepéig, annak iratképzése s a forrásanyag néprajzi jelentősége, különös tekintettel a végrendeletekre és az inventáriumokra
326 NOVAK L.: A HÁROM VAROS HIVATALI RENDSZERE . . . a nemtelen, jobbágy jogú communitást. A magisztrátusban helyet kapva (pl. Nagykőrösön felét alkották a XVIII. század közepétől), a főbírói hivatalt megszerezve, mint „nemes tanács" biztosították a „szabadalmas város" különleges helyzetét, további erős, a communitas érdekeit képviselő önkormányzatot. 16 A mezővárosi fejlődést jellemzi a tanácsi apparátus szerveződésének előrehaladása is. Nagykőrösön pl. a XVII. század elején csupán főbírót választott a lakosság, 1630-tól pedig „második" vagy számadó bíró megválasztására is sor került. Nagykőrösről maradtak fenn a legkorábbi számadáskönyvek — 1626-tól —, amelyet a második bíró vezetett, s amelyekből nemcsak a tanács adminisztratív tevékenysége, ügyintézése, hatalmi eljárásai ismerhetők meg, hanem a közösség egész gazdálkodása is. E számadáskönyveket a XIX. század közepéig vezették. A XVII. században az adóösszeírásokat is a számadáskönyvekben tüntették fel, de az 1690-es évektől már külön adókönyvbe írták az adózókat. A XVIII. századtól már lényegesen bővebb a forrásanyag: megmaradtak a tanácsülési jegyzőkönyvek, iratok, törvényszéki bíráskodás jegyzőkönyvei, iratok, árvaszéki iratok, stb. Kecskemét levéltári anyaga nagy pusztulást szenvedett a második világháború idején, csupán töredékesen maradt meg a XVII. századi dokumentációs anyag. A tanácsi jegyzőkönyvek, iratok bőségesen a XVIII. századtól maradtak fenn, akárcsak a harmadik mezővárosban, Cegléden. A XVIII. században a hivatali ügyintézés differenciáltabbá vált. A főbíró vezetésével ülésező magisztrátus tárgyalta s jegyzőkönyvezte a különböző közérdekű ügyeket, panaszokat, s ítélkezett különböző polgári peres és büntető eljárásokban. Működésük során keletkeztek a peres jegyzőkönyvek és iratok csomói, amelyek számos nélkülözhetetlen dokumentumot tartalmaznak. A hagyatékkal kapcsolatos ügyek szép számmal kerültek a bíróság elé, s így a végrendeletek inventáriumok jórésze is a peres iratok között lelhető fel. Az árvák gondviselője („árvák atyja") számadásai, iratai között is értékes, hasonló dokumentumok találhatók. Külön gyűjtötték a „jelzett iratokat" is a XVIII— XIX. században, melyek értékes dokumentációs anyagot rejtenek magukban. Bár a tanácsi hivatali működésből eredően még számos iratfajta ismeretes (currens jegyzőkönyvek, missilisek, stb.) a történeti—néprajzi kutatás szempontjából, a végrendeletekre és vagyonösszeírásokra irányítjuk a figyelmet. E dokumentumok híven kifejezik a Három város paraszti társadalmának gazdasági—társadalmi viszonyait, s nem utolsósorban, az egyes gazdaságok tárgyi ellátottságát. Tekintettel arra, hogy a Három várost az évszázadok során kialakult szabad birtokviszonyok jellemezték, a jobbágyi kötöttségek nem sújtották (kivéve Ceglédet, amely mezőváros szabad paraszti közösségét a XVIII. század második felében süllyesztették jobbágysorba) 17 , s ennek megfelelően a szabad adásvételnek alapve16. NOVAK L. 1978. 64. 17. Vö. NÓVÁK L. 1982.
