Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Szelestey László: Király Zsiga és a dunántúli pásztorművészet
422 SZELESTEY L.: KIRÁLY ZSIGA . . . színűleg — baráti ajándékként Nedeczky Györgynek, 4 egy cáki földművesnek készült, míg egy évvel későbbi párja Szép Ferencnek, aki viszont rabtársa lehetett. Nagy számban, főként Vas és Győr-Sopron megyéből, de Zalából is előkerült mángorlóin kívül — egyelőre — más munkáit, borotvatokokat, tükrösöket stb. nem ismerünk. Csak érdekességként említjük meg, hogy a Dunántúl más területein mintegy évtizedes késéssel jelennek meg a mesteremberek munkáitól, a paraszti faragásoktól már jól elkülöníthető pásztorfaragások. így például Baranyában az általunk ismert első pásztorfaragónak, a Vázsnokon 1787. augusztus 8-án született kanásznak, Pánta Ferkónak a legkorábbi darabját, egy borotvatokot 1816-ból, egy tükröst 1821-ből (mindkettő a pécsi börtönben készült) sikerült fellelni. 5 Külön tanulmányt érdemelne, miként alakult, változott a Janzsó György által intonált pásztorfaragó stílus, s a kezdeti, még elszigeteltebb próbálkozások után mint teljesedett ki és vált a pásztorok körében általánossá az 1820-as, 30-as években — hogy majd feltegye rá a koronát Király Zsiga, a kisfaludi juhászlegény. Ezúttal azonban csak a közvetlen előzményekre s a faragótársak tevékenységére, munkáira térhetünk ki, figyelmünket itt is elsősorban a figurális ábrázolásokra irányítva. Azt, hogy kik és mikor csinálhatták az első ilyen jellegű faragásokat, ma még nem tudjuk pontosan. (Talán soha nem is fogjuk tudni!) Ezzel kapcsolatosan viszont feljegyeztek egy érdekes momentumot, ami némi támpontot nyújthat. Amikor a dabronyi születésű Milfajt Ferkót, Sobri Jóska társvezérét 1836. december 24-én Veszprémben, az Akasztódombon felkötötték, egy Bûcher Ferenc nevű szentképfestő ezt megelőzően „megörökítette", lerajzolta. Ám a juhászból betyárrá avanzsált cifraszűrös, Sobri-kalapos legény nem volt elragadtatva, mondván, „ennél egy kis tükör alatt sokkal szebbet bírt". Magyarázatképpen pedig még hozzátette, hogy az Zöld Marcit, Becskerekit, Palatinszkyt ábrázolta. Minden bizonnyal egy tükrösre, tükörtartóra célzott a betyárvezér. 6 Csak találgathatjuk, milyen is lehetett ez a tükrös, ki készíthette. Feltételezhető, hogy nem akármilyen darab volt. Milfajt Ferkó több pásztorfaragót is ismerhetett. Válogathatott, kit tiszteljen meg azzal, hogy a kezemunkáját magával hordja. (Az sem elképzelhetetlen, hogy a betyárvezér maga is faragott. A Darnay-leltárkönyvekben, a Sümeg vidéki faragások közt, a 358. szám alatt a következőket olvashatjuk: Milfajt József, Sobri társa által a veszprémi börtönben a börtöntartónak 4 Kőszegszerdahelyi római katolikus születési és halálozási Akv-ek. Az 1807-es mángorló magángyűjteményben, a Szép Ferencnek készült a Savaria Múzeumban található, 59. 15. 1. Lektorom, dr. K. Csilléry Klára szerint az 1807-es datálású darabbal a készíttető, Nedeczky György minden bizonnyal a jövendőbelijét kívánta megajándékozni, ha a házasság valamilyen oknál fogva nem is jött létre. A készíttető ugyanis az Akv-ek szerint — öreglegényként halt meg. Ld. még: Szelestey L. 1984. 47. 5 Erről bővebben: Szelestey L. 1985. 8. 6 MANGA J. 1972. 42 és Manga J. 1982. 381—382. Milfait Ferkó Dobronyban született, 1807. április 2-án. (Dobrony római katolikus születési Akv-ek*).
