Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)
Néprajz - Novák László: A Három Város hivatali rendszere a 19. század közepéig, annak iratképzése s a forrásanyag néprajzi jelentősége, különös tekintettel a végrendeletekre és az inventáriumokra
NÉPRAJZ 333 kívül elhelyezkedő akolkerteken. Több paszta szőlőt is birtokolt a város körüli szőlőhegyeken (az egyes pászták nagysága sem állapítható meg), amelyek egyikének szélén kunyhó is épült. Az üzemszervezet differenciáltabbságát jelzi a Fekete nevű határrészen lévő két mezei kert. A „mezeikert" nemcsak szántóföld és kaszáló együttesen, hanem szállás, üzemközpont is volt egyben. E megállapításunkat erősíti meg a város 1766-ból származó összeírása is, amelyben rögzítették a feketéi mezeikerten található építményeket, az egyszerűbb „földháztól" a szoba-konyhás házakig, istállókig, akiokig. 34 A végrendeletek zöme — mint utaltunk is rá — ennyire, vagy még ennyire sem informálnak bennünket. Általános az a szokás, hogy felsorolják az ingatlan tárgyakat (hány „paszta" szőlő, „szántás" vagy „zsákos" föld), mennyi a lábas jószág, s rendszerint a háztartásban fellelhető és a gazdaságban használatos tárgyakról, eszközökről, szerszámokról is szót ejtenek. A végrendeletek így csak nagy vonalakban képesek tájékoztatni bennünket az egyes gazdaságokról, a vagyon helyzetéről, a tárgyi ellátottságról. Kellően reprezentálja az elmondottakat pl. Lubi Aloisius 1783. december 19-én írt végrendelete Kecskeméten: „Mivel valamelly javatskáim vágynak, mind azok a' Hitvösömmel edgyütt való szerzeményeim, azért is a' Házamnak, 's Házi igassagnak felét rendelőm a' Hitvösömnek, felét pedig a' Jósef fiamnak és Magdolna Leányomnak", majd az ingó és ingatlan javak jussolására tett rendelést. „Az Rada Mihály szomszédságában lévő 's három pásztábul álló fölső szöllömet hagyom egyedül tsak magának az Hitvösömnek. Másik szöllőmet pedig tudni illik a' Tassi szöllőt, hagyom a' Jósef fiamnak és Magdolna Leányomnak", „Az Aba Sárközi János szomszédságában Csődörben levő egész kert földemnek felét, rendelem az Hitvösömnek . .. hasonlóképpen a' mellyet zálogban bírok annak is felét az Hitvösömnek, felét a' föllyebb említett fiamnak és Leányomnak". „Vágynak Juhaim szám szerént 318. Heverő marhám 40. darabbul állók ... Vágynak iga vonó 6 ökreim, 3 kotsis Lovaim". Készpénzben 1450 forint maradt az örökösökre. 35 A testimoniális levelek mellett adatgazdagabbak a vagyonleltárak (inventáriumok), viszont kevesebb számban lelhetők föl, mint a végrendeletek. Több az osztozkodás során lajstromba vett ingó javakat tartalmazza (számsorrendben feltüntetve), több inventárium már az ingatlant is tartalmazza. Pl. Nagykőrösön tanácsi deputáció írta össze 1789-ben néhai Szűcs János „külső és belső Javatskáit": a szőlőt kunyhóval együtt (a szőlő területét meghatározták: „melly az fedéskor egy Ember nap szám megyén reája"), aklot a Vízálláson két jó istállóval („mellyben vagyon egy Csatló láncz, jó rudalló kötéllel és szántó Tajigával jo szántó vassal és Csoroszjával edgyütt"), a Tormás nevű szőlőhegyben egy kukoricaföldet szilvás erdőcskével, egy házat (3 kamrával, egy kovácsműhellyel, s egy sertésóllal), vala34. NÓVÁK L. 1978. 155—157. 35. BKML KkV Tan. Végr. Nro 20/1783.
