Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - K. Csilléry Klára: A hartai bútor

NÉPRAJZ 377 szítő terepmunkák során még egy nagymértékben egységes jellegű életmódot és ennek megfelelő, számos tekintetben igen régies tárgyi javakat volt módja tanulmányozni. Harta község korai alapítású, már az Árpád-korban létezett. Egy Horta nevű birtokot már 1193-ban említenek, Zöld, azaz Solt mellett.

3 A XIII. századi forrásokban, majd pedig a XV. századiakban több izben is előfordul Harta falu neve.

4

A török adóösszeírásokban rendszeresen szerepel, utoljára 1620-ban, ekkor huszonheten fizettek fejadót.

5 1652-ben azonban már pusztaként kapta meg a nádortól Harta területét Ráday András és Darvas János.

6 1723-ban vagy 1724-ben fogadta be az elvadult tájra Ráday Pál az idevándorol2. KÉP. AZ ELŐBBI SZOBA MÁS NÉZETBŐL. 3 JAKUBOVICH E. — PAIS D. 1929. 54., 56., vö.: SCHMEL P. 1983. 9.; SCHMEL P. — PARLAGI G.-né 1983. 69—70. 4 FÉL E. 1935. 2.; SCHMEL P. 1983. 9—12. 5 VASS E. 1980. 170. 6 BOROSS M. 1982/b. 17. Miközben 1668-ban és 1683-ban egy-egy negyedtelkes adózót is feljegyeznek a Pest megyei adózókról Füleken vezetett listára, ugyanitt 1686-ban már ismét lakatlannak nyilvánítják Hartát; lásd: KOSÁRY D. 1965. 19.