Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Néprajz - Juhász Antal: Felső-Pusztaszer benépesedése

NÉPRAJZ 303 a föld a bérlő neve és lakása a bérföld területe szama a bérlő neve és lakása kh. D-öl 42. Bóka Zsigmond 5. tized 46 438 12 K. 40 43. Bóka Zsigmond 5 tized 50 — 23 K. 20 44. Bóka Zsigmond 5 tized 50 — 18 K. 60 45. Dékány Istvánné P. szer 50 — 13 K. 46. Bóka Zsigmond 5 tized 50 — 15 K. 47/a Kódmány György P. szer 25 — 11 K. 47/b Bélteki József P. szer 25 — 11 K. 48. Hatvani Gábor P. szer 25 — 20 K. 40 49. Palics József P. szer 21 1230 20 K. 50. H. Kiss János P. szer 51 800 11 K. 2106 31 A felsoroltak közül mindössze 4 családfő (vagy házastársa) bérelt földet ugyanott, vagy közeli parcellán az 1874. évi kiosztás alkalmával. A haszonbérlők cserélődését a fentieken kívül az is magyarázza, hogy kezdetben kevesen telepedtek pusztaszeri tanyájukra. Többségük Kecskeméten lakott és csak a mezei munkát, a jószágtartást ellenőrizni járt Felső-pusztaszerre. A század vége felé azonban egyre többen költöztek pusztaszeri tanyájukra. 1901-ben az újabb kiosztású földek 21 haszonbérlője közül 15, a legújabban kiosztott földek 34 bérlője közül 27 — a bérlők 76%-a — már Pusztaszeren lakott, s csupán egynegyede az anyavárosban. Rajtuk kívül hatan — Dékány István pusztabíró, Karácsonyi Zsigmond, Nagy Gergely, a kisteleki Rabi Ferenc, Szabó Balázs és Tormásy György — a Kecskeméttől bérelt földön kívül Kistelek határában saját földtulajdont is bírtak. A bérföld használatát elsősorban a talajviszonyok határozták meg. Mindenesetre jellemző, hogy a földek túlnyomó többségét szántóként szemtermelésre hasznosították. Azoknál, akik az állattartásra gondot fordítottak, jelentős a rét vagy a legelő aránya, de szőleje még kevés nagybérlőnek volt. Belterjes növénykultúra csak a dohány kertészeket alkalmazó nagy gazdák tanyai üzemébe épült be. A FÖLDEK ELADÁSA ÉS A KÖZSÉGESÍTÉS TERVEI Az 1900-as évek elején Kecskemét áttért a puszta örök áron történő értékesítésére. A legrégibb kiosztású földeket 1899. szeptember 29-től már azzal a feltétellel adták haszonbérbe, hogy 6 év után a város jogosult a földhaszonbérletet fölmondani. Először 1903 októberében és novemberében adott el a város 92, majd 105 hold addig felosztatlan homokos baromjárást szőlőültetésre. Az 1903. október 15-én