Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Régészet - Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek a honfoglaláskori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben

CUMANIA 10. 9 BÉRCZI SZANISZLÓ Szimmetriajegyek a honfoglalás kori palmettás és az avar kori griffes-indás díszítőművészetben Lélekformáló Édesanyámnak BEVEZETŐ ÁTTEKINTÉS A szimmetria, amely a rendezett struktúrák elemzésére, leírására és létrehozására kialakult fogalom, az ornamentális művészet alkotásainak vizsgálatára is alkalmas. Az ismétlődő formaelemekből, mint „atomokból" fölépülő ornamentika szerveződési szabályait és e szerveződések lehetséges készleteit adhatjuk meg a szimmetriafogalom segítségével. A szerveződések lehetséges változatainak sokasága mint pontos készlet rétegződik a formaelemek összessége, mint szimbolikus jelkészlet fölé. E szerveződéskészlet, ahogyan a formaelemkészletekről már bebizonyították, műveltségi közösségek jellemzője lehet. A szokatlan szerveződéstípusok éppúgy, mint a szerveződéskészletből a közösség által fölhasznált esetek gyakorisága a műveltségi közösségek megkülönböztetéséhez szolgáltathatnak adatokat. A rendező centrumok: a pont, az egyenes és a sík „mentén" megadható absztrakt szerveződés-készletek bemutatása után a honfoglalás korának palmettás és az avarkor griffes-indás díszítőművészetét elemezzük a régészeti irodalomban közzétett ornamentális szerveződések alapján. A statisztikai elemzésben néhány jellegzetes gyakorisági csúcsra mutatunk rá a fríz- és tapétaszerveződések körében. Mindkét korszak díszítőművészetében a frízszerveződések a hét alapeseten túl kettőzött típusokkal is képviselve vannak. Különösen a griffes-indás művészetben gyakoriak a különféle típusú frízkettőzések. A főleg a tarsolylemezekről fönnmaradt tapétaszerveződések a cm típusnak a kiemelkedő szerepét, kedveltségét jelzik a palmettás művészetben.