Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Történelem - Majsai Károly: A szalkszentmártoni református templom története és hatása a település életére

TÖRTÉNELEM 263 6. A SZÓSZÉK HANGFOGÓ KORONÁJA padra szerelve találunk egy-egy lámpatartó horgos vasat, amelyekre lámpát akasztva az esti istentiszteletek megtartásához a fényt biztosították. Énekléshez a dicséretek és zsoltárok melyikét a számkirakó táblán számok berakásával határozták meg. Ilyen táblákat helyeztek el a két karzat mellvédjének közepén, a földszinten a második padsorok végénél és a cintériumban. Az orgonát a tornác (cintérium) emeleti részéből kihozva, külön karzaton helyezték el. Alulról két öntöttvas oszlop tartja. Az egy manuálos, csúszkaládás, 14 regiszteres, jó hangú orgonát 1862-ben Pesten készítette Komornyik Ferdinánd. A templom hajójának padlózata a padok alatt, a padsorok és a nyugati, valamint a keleti oldalfalak között még ma is az eredeti téglázat. 1858-ban az urasztala körüli és a padok közötti részt négyzet alakú mészkőlapokkal kövezték ki.