Bánszky Pál – Sztrinkó István szerk.: Cumania 10. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1987)

Történelem - Iványosi-Szabó Tibor: Kecskeméti statutumok 1659–1709

96 IVANYOSI-SZABO T.: KECSKEMÉTI STATÚTUMOK ... Ha valakinek házánál hogyha valami gonoszul elorzott jószág, úgy mint sajt, vaj fagyú, hús, szíj, és akármi gonoszul gyűjtött jószág találtatik, az is el nem szenvedtetik, hanem mátul fogva a várasrul szégyenvallással kiuzettetik, háza is pusztán hagyatik; hanem ellenben az igazságnak megmutatására és kijelentésére minden gazda zsellérét bíró és tanács hírivei fogadja be, a zselér is a szerint, ha tiszta személy, közöttünk békességben lakhatik. Végre senki házánál más helyrül behozott jószágot, marhát, és egyebet el ne hagyjon árulni, hanem az bírónak hírt adván, az piaczon áruitassák sub poena flór. 12. Hatodszor: Mivel már ennekelőtte is megparancsoltatott, hogy minden kereskedő, adó s vevő ember, mind adásának s mind vevésének, akár az vásárbul kimenvén, váras levelével járjon s keljen, hogy mind magának útja bátorságosb lehessen, s mind másoknak is gyanúságokat el kerülhesse, mert ha különben cselekszik, az mi rajta fog esni, magának tulajdonítsa. Hetedszer: Senki, sem gazda, sem zsellér, sem rideg legény bíró és tanács híre nélkül sem házat, sem istállót ne merésszeljen állítani, hanem bíró és tanács hírivei; mert aki különben cselekszik, valami gonoszság azokban tapasztaltatik, mind házának s mind istállónak gazdáját megpálczázván, az várasból szégyenvallással kiküldjük, és házát, istállóját tövibül felforgatjuk. Utolszor: Azt sem engedjük meg tovább, hogy ezután akármely öreg ember, rideg legény özvegy asszonnyval magánosan csak ketten lakjanak egy házban, hanem külön más háznál, onnét is süthet főzhet neki. Mindezeket berekesztvén, azt akarjuk, hogy minden igazán, tisztán éljen, és jámborul várasonkban, hogy az úr Isten erős büntető ostorát mindezekben eltávoztathassuk, ellenben az ő fölsége áldását naponként minden tapasztalhatóképpen (ha így cselekszünk) rajtunk megérezzük, kit az úr Isten engedjen jó voltábul és irgalmábul. Amen. Datum et confirmatum hoc mandátum in oppido Kecskemeéth tempore judicis praedicti nobilis Pauli Deák.

4 HORNYIK: II. 494—498. old.

5 4 E rendelet kelt és megerősítést nyert Kecskemét mezővárosban az említett nemes Deák Pál bírósága idején. 5 A hódoltság utolsó évtizedeiben az amúgyis gyenge közbiztonság tovább romlott. A refeudalizálódással járó fokozottabb kizsákmányolás, a török földesuraknak az árutermelésbe történő nagyobb arányú bekapcsolódása valóságos népvándorlást idézett elő az ország egyes részein. 1677. május 21-i bejegyzés szerint a kecskeméti főbíró loi baranyai jobbágycsaládot kísért Budára, kiket a baranyai török földesurak panaszai alapján kellett a városból eltávolítania. (Bővebben: 1. IVÁNYOSI—SZABÓ: 1985/b,) A migráció fokozódásával szemben, illetve a belső biztonság megőrzése érdekében kényszerült a város a fokozottabb ellenőrzésre. Minden bizonnyal a statútum meghozatalával áll szoros kapcsolatban 1678. augusztus 8-án megfogalmazott jegyzőkönyv, amely szerint „Varga István kisbíró járásában 6 tized allya népe vizsgáltatott megh az esküdt uraimék által..." A szinte meglepetésszerű ellenőrzés nyomán 42 pontban foglalták össze a tapasztalt anomáliákat, melyek többsége a jövevényekkel szembeni eljáráshoz kapcsolódik. Pl.: „8. Kadosa István a menyekcske zsellérjéről adjon számot." „21. Boda Gergelynél Barthai mellett egy R(ideg) Keviből jött legény igaziccsa magát." „Fekete Balog Gergely nyilvánvaló lator", ezért a városból ki kell kergetni. (1509. c, 1674—78. 81—84. old)